2009-ben az államháztartás nettó finanszírozási igénye –amely tartalmazza a központi bankkal szemben az újrabefektetett jövedelem elszámolását is - a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 4,6 százalékát tette ki (1197 milliárd forint). A IV. negyedévben az államháztartás finanszírozási igénye a negyedéves GDP 4,5 százalékát érte el (321 milliárd forint). Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága - a túlzott hiány eljárás (EDP) keretében az Európai Bizottságnak jelentett mutató – 2009 végén a GDP 78,3 százalékát tette ki (20421 milliárd forint).

2009 IV. negyedévében a központi kormányzat finanszírozási igényét (279 milliárd forint) a jegybanki betéteinek felhasználásával, a hitelintézeteknek nyújtott hitelek csökkentésével és külföldről felvett hitellel fedezte, miközben jelentősen csökkentek rövid lejáratú értékpapír-tartozásai. A helyi önkormányzatok finanszírozási igényüket (173 milliárd forint) elsősorban betéteik felhasználásával és hitelek felvételével fedezték. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási képessége (131 milliárd forint) alapvetően a központi kormányzattól származó hiteltartozások elengedését tükrözi.

A háztartások nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2009-ben a GDP 3,4 százalékát érte el (877 milliárd forint). A magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az év során 42 milliárd forinttal - az éves GDP 0,16 százalékával - csökkentették a háztartások nettó finanszírozási képességét (és ugyanennyivel emelték az államháztartásét). A IV. negyedévben a háztartások nettó finanszírozási képessége a negyedéves GDP 6,3 százaléka volt (451 milliárd forint).


Forrás: MNB

2009 negyedik negyedévében a pénzügyi eszközök esetében a forintbetétek, a befektetési jegyek, a nyugdíjpénztári követelések és a biztosítási díjtartalékok növelése volt jelentős. A kötelezettségek esetében a forinthitelek kismértékű növekedése és a devizahitelek jelentősebb csökkenése volt jellemző. A forint árfolyamának csekély gyengülése a háztartások devizabetéteinek állományát 6 milliárd forinttal, a devizahitelek állományát 101 milliárd forinttal növelte.

A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint 2009-ben a GDP 1,2 százaléka volt (324 milliárd forint). A IV. negyedéves finanszírozási igény a negyedéves GDP 2,0 százalékát érte el (147 milliárd forint).



Forrás: MNB

A IV. negyedévben a nem pénzügyi vállalatok pénzügyi eszközeik közül elsősorban hitelköveteléseiket növelték, miközben jelentősen csökkentették hitelintézeti betéteiket és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikat. A kötelezettségek esetében a külföldi tulajdonosi tartozások növekedése, valamint a külföldi és hitelintézeti hitelek csökkenése volt a meghatározó.

A külföld nettó finanszírozási igénye (a nemzetgazdaság finanszírozási képessége) 2009-ben a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP 1,0 százalékát tette ki (249 milliárd forint). A IV. negyedévben a külföld finanszírozási igénye a negyedéves GDP 1,6 százaléka volt (115 milliárd forint).

A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban a hitelintézeti betéteiket és a vállalatokkal szembeni tulajdonosi követeléseiket növelték, miközben számottevően csökkentették a hitelintézeteknek nyújtott hiteleiket és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikat. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban az MNB által tartott hosszú lejáratú értékpapírok és betétek növekedtek, míg a kereskedelmi hitelek és előlegek csökkentek.