Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) készenléti hitelmegállapodásról fog tárgyalni a magyar kormánnyal - mondta az IMF külkapcsolati igazgatója, Gerry Rice mai washingtoni sajtótájékoztatóján. Hozzátette: az IMF tudomásul veszi, hogy a magyar kormány a készenléti hitelmegállapodást elővigyázatossági hitel gyanánt fogja kezelni (azaz nem akarja felhasználni az összeget - a szerk.). Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy nem FCL vagy PCL típusú hitelkeretről, azaz rugalmas hitelkeretről vagy elővigyázatossági hitelprogramról van szó.

Korábban Varga Mihály nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta: az a kérdés, hogy egy olyan hitelre van-e szüksége az országnak, amely azonnali pénzátutalással jár, vagy egy olyanra, amely csak egy biztonsági hálót teremt az ország gazdaságának. "Azt gondolom, hogy nekünk az utóbbira van szükségünk, az elővigyázatossági megállapodást látjuk most hasznosabbnak az ország szempontjából" - jelezte.

Amint arról beszámoltunk, a kormány száz milliárd forinttal, 1225 milliárd forintra mérséklete a 2013-as kamatkiadásokat a jövő évi büdzsé csütörtöki elfogadásakor, mondván az EU-IMF tárgyalások várható sikeres lezárása következtében jóval kedvezőbb hozamok alakulnak ki. Az IMF-delegáció a tervek szerint július 17-én érkezik Budapestre. Az IMF most jön, körülnéz, és valamikor majd inkább a nyár végén, mint a közepén lesznek tárgyalások is - fogalmazott nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök.

SBA lesz a vége?

Amint arról korábban írtunk, a legkedvezőbbre, a rugalmas hitelkeretre (FCL) nem is volt esélyünk, de a kormány által korábban megcélzott elővigyázatossági hitelprogramra (PCL) sem sok. (Ezekből nem kell lehívni, az érintett ország hivatalosan is közli, hogy nem tervez a pénzhez nyúlni.) Az IMF viszont nem hivatalos csatornákon keresztül már régen megüzente: Magyarországnak készenléti hitelmegállapodást (SBA) szánnak, olyat, amilyet legutóbb 2008 novemberében kaptunk. Az IMF ugyanakkor 2009-ben megújította az SBA programokat és egy új típust is bevezetett, amelynek a feltételrendszere hasonlít a PCL-hez. Az "elővigyázatossági SBA-hozzáférés" − más néven HAPA − biztosítás jellegű keret, amiből nem feltétlenül szükséges pénzt lehívni.

Az SBA program kondícióit egyedi feltételekhez szabják, de van egy séma, ami alapján eljár az IMF. A hitelprogramnak jellemzően rövid a futamideje, hiszen likviditáspótlásról, nem pedig fejlesztési kölcsönről van szó, vagyis a rövid távú fizetésimérleg-zavarok helyreállítására szolgál. Ilyen értelemben más programra nincs is nagyon esélyünk − vélekedett korábban Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója.

Az SBA programok jellemzően 12−24 hónapig futnak, de 36 hónapnál nem tovább, vagyis az adott országnak három éve van fizetési mérlege rendbe tételére. Az adósságtörlesztés a negyedévenkénti hozzáféréshez képest számított 45. hónapban kezdődik és a 60.-ban van maximálva. A finanszírozási költségeket ennyi idő alatt kell fenntartható pályára terelni hiteles gazdaságpolitikával. Ha ez nem sikerülne, akkor az adóssághegyek még hosszú évekre rákényszeríthetik az országot a védőháló kinyújtására, vagyis az IMF-program folyamatos megújítására.

Az SBA-csomagot jellemzően akkorára szabják, amekkora az adott ország − a magánszektor és az állam − egyéves külső refinanszírozási szükséglete. Ez Magyarország esetében 20 milliárd euró körüli, ebből az államnak kamatokkal együtt mintegy 6 milliárd eurónyi adósságlejárata esedékes 2012-ben, míg a magánszektornak (elsősorban a bankoknak) kevesebb mint 15 milliárd euró. Ezt a 15 milliárd körüli összeget korábban Varga Mihály tárca nélküli miniszter többször is megerősítette.

Lehetnek még buktatók

Az IMF-tárgyalások során akadályokat jelenthet a tranzakciós adó MNB-re való kiterjesztése, hiszen az ebből várt összeg lényegében virtuális, a jegybanki veszteséget ki kell pótolnia a következő évben a költségvetésnek. Mindez azután történhet meg, hogy az Európai Bizottság lezárta a kötelezettségszegési eljárást a jegybanktörvénnyel kapcsolatban, illetve két - az adatvédelmi hatóság függetlenségét és a bírák nyugdíjkorhatárát érintő - ügy az Európai Bíróság elé kerül, vagyis az EB részéről elhárultak az akadályok a hiteltárgyalások elől.

Az Európai Bizottság által kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy a döntés annak fényében született, hogy Orbán Viktor miniszterelnök José Manuel Barroso elnökkel tartott informális tárgyalások után megerősítette: kézzelfogható lépéseket tesz a magyar kormány annak érdekében, hogy az összes, a makrogazdasági stabilitást is befolyásoló, a befektetői bizalom szempontjából fontos stabil és független jogi környezet megteremtésével kapcsolatos kérdésekben biztosítsa az uniós jog érvényesülését.

A magyar kormányfő ugyanakkor logikusnak és elkerülhetetlennek nevezte a tranzakciós illeték nemzeti bankra való kiterjesztését. A jegybank megadóztatásának esetleges nemzetközi vétóját érintő kérdésre kijelentette: a magyar parlament döntéseit senki sem tudja megvétózni. A vagyonadót és az ingatlanadót - mint a valutaalap lehetséges feltételeit - firtató felvetésre úgy vélekedett: a kérdést úgy kell feltenni, hogy az ingatlanadó szolgálná-e az ország érdekét, hozzásegítené-e ahhoz, hogy kihozza magából azt, ami egyébként tehetségben és képességben benne van. "Nem segítene hozzá", ahogyan a vagyonadó sem - adta meg a választ.