Egy 2009 decemberében felvett gépjárműhitel kapcsán hozott most ítéltet Luxembourgban az Európai Unió Bírósága. Egy magánszemély ekkor kötött gépkocsivásárlás céljából kölcsönszerződést a Lombard Lízing – a magyar jog hatálya alá tartozó pénzügyi intézmény – jogelődjével. E szerződést svájci frankban tartották nyilván, míg a havi törlesztőrészleteket forintra váltották át. Így a kölcsön a forint svájci frankhoz viszonyított árfolyamváltozásaiból eredő árfolyamkockázatnak volt kitéve, amelyet a szerződés értelmében a kölcsönfelvevő viselt.

A kölcsönfelvevő azért fordult a magyar bíróságokhoz, mivel tisztességtelennek tartotta a kölcsönszerződésben foglalt, az árfolyamkockázatot teljes egészében rá hárító feltételeket. Azt állította, hogy e feltételeket nem fogalmazták meg világosan és érthetően. Ugyanakkor egy devizában nyilvántartott olyan kölcsönszerződést a magyar jogszabályok értelmében csak úgy lehet érvénytelennek nyilvánítani, ha az érvénytelenné nyilvánítás tárgyában eljáró bíróság egyben alkalmazza az érvénytelenség jogkövetkezményeit is. E jogkövetkezmények állhatnak abból, hogy a bíróság a szerződést akár érvényessé, akár pedig a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja.

Így maradhat érvényes a tisztességtelen szerződés

A szerződés érvénytelenségének fent hivatkozott jogkövetkezményeit illetően a Kúria Konzultációs Testülete 2019 júniusában kibocsátott egy nem kötelező erejű állásfoglalást, amely iránymutatásul szolgált az alsóbb fokú bíróságok számára a hasonló ügyekben. Alapvetően kétféle lehetőséget ajánlottak. Az egyik az volt, hogy a bíróságok a szerződést úgy nyilvánítják érvényessé, hogy azt úgy kell tekinteni, mintha forintban tartották volna nyilván, kamatként pedig azt a kamatmértéket veszik alapul, amely az említett szerződés megkötésének időpontjában a forintra volt irányadó, vagyis devizakockázat nincs, de a fizetendő összeget meg kell növelni a forintra érvényes kamatfelárral. 

Másrészt megtehetik, hogy a szerződést akként nyilvánítják érvényessé, hogy maximálják az érintett deviza és a forint közötti átváltási árfolyamot, miközben az e devizához kapcsolódó, a szerződésben meghatározott kamatmértéket változatlanul hagyják.

Az uniós bíróságot most a Fővárosi Törvényszék kereste meg azzal, hogy ez így rendben van-e, a Kúria gyakorlata összeegyeztethető-e a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelvvel. Ha nem egyeztethető össze, akkor pedig lehetősége van-e a bíróságnak arra, hogy egy harmadik megoldást válasszon, vagyis azon állapot helyreállítását írja elő, amely a szerződő felek között a szerződés megkötése előtt állt fenn.

Lehet ilyen ajánlást hozni, de semmissé is lehet tenni a szerződést 

Az Európai Unió Bírósága szerint az irányelvvel alapvetően  nem ellentétes az, hogy valamely tagállam legfelsőbb szintű bírósága az irányelv végrehajtásának részletes szabályait illetően kötelező erejű határozatokat hozzon. Az viszont hátráltathatja az irányelv érvényesítését, ha egy ilyen nem kötelező erejű olyan állásfoglalás úgy ad szabad kezet a bíróságoknak, hogy a nem garantál a teljes körű védelmet azon személyek számára, akiket a tisztességtelen feltétel következtében sérelem ért.

Vagyis ha egy fogyasztói szerződésen belül a szerződés elsődleges tárgyára vonatkozó valamely feltételt tisztességtelennek kell nyilvánítani, az irányelvvel nem ellentétes, hogy a nemzeti bíróság a szerződő felek vonatkozásában helyreállítsa azt az állapotot, amelyben akkor lettek volna, ha e szerződést nem kötötték volna meg. Ugyanakkor, ha e helyreállítás lehetetlennek bizonyul, e bíróság feladata gondoskodni arról, hogy a fogyasztó végső soron abba a helyzetbe kerüljön, amelyben akkor lett volna, ha a tisztességtelennek ítélt feltétel soha nem létezett volna.

E kontextusban a Bíróság pontosítja, hogy a jelen esetben a fogyasztó érdekei védelemben részesíthetők többek között azáltal, hogy visszatérítik neki azokat az összegeket, amelyeket a hitelező a tisztességtelennek ítélt feltétel alapján szedett be. Azzal kapcsolatban, hogy a nemzeti bíróság a devizában nyilvántartott kölcsönszerződést adott esetben átminősíti forintban nyilvántartott kölcsönszerződéssé, az Európai Unió Bírósága úgy ítéli meg, hogy a bíróság hatásköre nem terjeszkedhet túl azon a mértéken, amely feltétlenül szükséges a szerződő felek közötti szerződéses egyensúly helyreállításához, és ily módon a fogyasztónak azon különösen hátrányos következményektől való védelméhez, amelyeket a szóban forgó kölcsönszerződés semmissé nyilvánítása válthat ki.