A vállalkozás egyebek mellett a lakásbiztosítással, a karbantartással, a gondozással és a közös költséggel kapcsolatban tett megtévesztő állításokat. A jogsértés miatt az OTP Életjáradék Zrt.-nek 18 millió forint bírságot kell fizetnie. A cég közölte: fellebbez a döntés ellen. A GVH még 2007. márciusában indított eljárást az OTP Életjáradék Zrt. ellen, mivel felmerült a gyanúja annak, hogy a vállalkozás az Életjáradék konstrukciójáról szóló televízió és rádióreklámokban, a nyomtatott sajtóban, szórólapokon és óriásplakátokon, valamint a honlapján 2006. tavaszától 2007. tavaszáig a fogyasztókat megtévesztő állításokat tett közzé. A versenyfelügyeleti eljárás során kiderült, hogy az OTP Életjáradék Zrt. több helyütt is azt közölte a fogyasztókkal, hogy az életjáradéki szerződése megkötése esetén a járadékfolyósító fizeti a lakásbiztosítást, illetőleg a lakás biztosítását. A GVH szerint a "lakásbiztosítás", illetőleg a "lakás biztosítása" kifejezéseknek a mindennapi életben elfogadott általános jelentése alapján a fogyasztók arra a következtetésre juthattak, hogy a járadékfolyósító az általuk korábban megkötött lakásbiztosítás díját vállalja át. Ez a biztosítás az általános gyakorlat szerint magában foglalja úgy az ingatlan-, mint az ingóságbiztosítási fedezetet, valamint esetleges a kiegészítő felelősségbiztosítási és balesetbiztosítási fedezetet, illetőleg egyéb kiegészítő biztosításokat. Ezzel szemben a járadékfolyósító által fizetett biztosítás kizárólag az ingatlanbiztosítási fedezetet foglalja magában, így például az ingóságbiztosítást továbbra is a járadékosnak kell fizetnie. Ennek megfelelően a biztosítási díjról adott tájékoztatás nem minősül jogszerűnek. Ezen az sem változtat, hogy a fogyasztó a szerződéskötés folyamatának későbbi szakaszában a későbbiekben tájékoztatást kap a járadékfolyósító által átvállalt díjjal fedezett biztosításról - amely tájékoztatóban egyébiránt már nem lakásbiztosításról, hanem ingatlan biztosításról van szó. A cég reagálásában közölte, hogy az ingatlanban található ingóság nem kerül a társaság tulajdonába, ezért nem is biztosíthatja azt. A vállalkozás tájékoztatásaiban díjmentes karbantartást is ígért a fogyasztóknak. A hirdetések semmilyen korlátozást nem tartalmaznak, így a fogyasztók arra következtethetnek, hogy az összes a mindennapi életben karbantartásnak minősülő munkálat költsége átvállalásra kerül. Mivel ez a valóságban nem így van, a GVH a díjmentes karbantartást ígérő szlogeneket is a fogyasztók megtévesztésére alkalmasnak találta. A cég szerint ugyanakkor az állagmegóvás körébe tartozó munkákat a szerződéskötés előtt tételesen ismertetik az ügyfelekkel, illetve az Általános Szerződési Feltételek részletesen tartalmazza azokat. Ugyancsak megtévesztőnek találta a versenyhatóság a járadékosnak gondozást ígérő állításokat is. Az OTP Életjáradék Zrt. 604 településen található ingatlanokra köt életjáradéki szerződéseket, a gondozásban segítséget jelenleg fennálló szerződése alapján azonban ennél szűkebb körben (Budapest és környékén, illetve néhány nagyobb településen) biztosít. Az OTP Életjáradék inflációkövető járadékot is ígért a fogyasztóknak, ám ez az állítás sem állja meg a helyét, mert a hirdetésekben az már nem szerepel, hogy csak 10 százalékos inflációig emelkedik a járadék összege. Az eljárás alá vont vállalkozás a közös költség átvállalását is ígérte reklámjaiban, miközben 2007. márciusig pusztán a közös költség használattal össze nem függő részét fedezte. A társaság válaszában jelezte: a teljes törvényes közös költséget fizeti meg, beleértve a közös költség fogyasztástól függő részeit is - a víz-, csatorna-, szemétdíj esetében, míg a fűtés díja nem része a társasházi közös költségnek. Terméke reklámozásakor az OTP Életjáradék Zrt. kellően alá nem támasztott piacelsőbbségi állításokat is közölt - szögezi le a GVH. A vállalkozás olyan kijelentést is tett, hogy "jelenlegi ismeretek szerint egyenlőre kizárólag az OTP Életjáradék Zrt. által kínált életjáradék szerződés felel meg a PSZÁF iránymutatásának". A GVH szerint a tájékoztatás azt a látszatot kelti, mintha kibocsátásra került volna valamely kötelező erejű PSZÁF iránymutatás, miközben a PSZÁF a terület felügyeletét nem látja el. Az állítás azt a képzetet kelti, mintha a többi piaci szereplő nem felelne meg egy ágazati felügyelő hatóság elvárásainak, ami, tekintettel az áru bizalmi jellegére, jelentősen torzíthatja a piaci versenyt. A cég közölte: az életjáradék-szolgáltatók szabályozásának hiányában az OTP Életjáradék a PSZÁF 2005 végén az ügyfelek védelmében megfogalmazott alapvető kritériumait elfogadta és beemelte szerződéseibe, különös tekintettel arra, hogy ezek a kritériumok a fogyasztók védelmét szolgálták egy szabályozatlan, kialakulóban levő piacon. A GVH megalapozatlannak találta továbbá, hogy a társaság magát vezető életjáradék szolgáltatónak tartja. A cég, megítélése szerint, a becsült mintegy 40 százalékos piaci részesedésével az életjáradék piacon a vezető szolgáltatók közé sorolható, ugyanakkor azt nem vitatja, hogy a piacon még nem léteznek olyan objektív mérők, illetve elfogadott szempontrendszer, amely alapján a piacvezető szerepet általánosságban, egyértelműen meg lehetne határozni.