A Napi Gazdaság keddi számának cikke
Magyarország agrár-külkereskedelmének túlnyomó részét az Európai Unióval folytatja, de Franciaország nincs a jelentős partnerek közt, bár a csatlakozás óta folyamatosan növekszik a kétoldalú kereskedelem volumene. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint 2004-ben a Franciaországba irányuló magyar export értéke 31,6 milliárd forint volt, tavaly viszont 51,5 milliárdra rúgott, az import értéke a csatlakozás évében 24,1 milliárd forint, tavaly már közel 60 milliárd forint volt.
A termékszerkezet stabil és nagyjából szerencsés is, mivel a legnagyobb partnerekkel folytatott kereskedelemhez képest magasabb a feldolgozott termékek aránya. A kivitel túlnyomó része zöldségkonzerv, hűtött és fagyasztott baromfi, kisállateledel, illetve kukorica-vetőmag. Változatlanul kereslet mutatkozik a kacsa-, illetve libamájra − továbbra sem sikerült azonban magasabban feldolgozott formában exportálni a termékeket. A zöldségkonzervexport egyértelműen a húsz éve Magyarországon termelő Bonduelle tevékenységének hatása. Az import jelentős részét a kukorica-vetőmag, az állateledel, a friss és fagyasztott sertéshús és az élő marha adja (utóbbiak javarészt nagy értékű tenyészállatok).
Görög narancs
Görögországgal szemben ugyan egyértelműen pozitív a magyar egyenleg − tavaly 20,74 milliárd forint volt a kivitel értéke, az import 7,2 milliárd forintot tett ki −, ám korántsem olyan stabil a termékszerkezet, mint Franciaország esetében, emellett évente jelentősen ingadozik az egyes áruk értékesített mennyisége is. Az exportérték harmadát a gabonafélék adták 2011-ben, egy évvel korábban viszont még a kivitel fele került ki ebből az árucsoportból. A török kereslet miatt jelentősen csökkent a Görögországba szánt élőmarha-export is. Jelentősen megugrott viszont a fagylalt- és a jégkrémkivitel − 2010-ben még 270 millió forint volt, tavaly pedig már 1,7 milliárd forint. A görög import 45 százalékát a gyümölcs adja. Az elmúlt két évben a fő importtermék a narancs volt, megelőzve az őszibarackkonzervet, a rizst, különféle égetett szeszes italokat, egyéb élelmiszer-készítményeket és a mandarint. Utóbbiból szeszélyesen változik az importált mennyiség: tavaly csak ezer, 2011-ben 1200 tonna érkezett Magyarországra, de korábban volt példa évi 500, illetve 1500 tonnás importra is. A görögdinnyénél is hasonló ingadozások figyelhetőek meg: tavaly alig 1400 tonnányi érkezett, ám az esős időjárás által tönkretett 2010-es szezonban 6200 tonna volt az import, sőt akadt példa 12 ezer tonnás behozatalra is. Az elmúlt években azonban, mióta a kereskedelmi láncok is tekintettel vannak a hazai dinnyeszezon kezdetére a beszerzési döntéseknél, komolyabb piaczavar nem fordult elő.
(százalék) | ||||
2010 | 2011 | |||
Export | Import | Export | Import | |
Görögország | 1,3 | 0,7 | 1,1 | 0,6 |
Franciaország | 3,1 | 3,8 | 2,7 | 4,4 |
Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet |
Legolvasottabb

A Mol is elengedi az orosz olajat, már belevágnak a leválásba

Így szúrhat ki minket a NAV a sok százezer adózó közül, érdemes tudni róla

A nyugdíjakhoz is hozzányúlnának Matolcsyék

Újabb hírek érkeztek Putyin egészségi állapotáról

Kétségbeesettnek tűnő lépés az oroszoktól

Pakson megjelentek az amerikaiak, hogy kiváltsák az orosz fűtőanyagot
Eddig csak beszéltek róla, de most tényleg megindult a nagy hazavándorlás
