A vételár papír szerint 17,44 milliárd forint volt, de a működtetés fenntartásához kellett gyorsan 7,4 milliárd, majd a tőkehitelhez 11,4, illetve 19 milliárd, és még a biotüzelő alapanyagot az erőmű számára biztosító Geosol Zrt. anyacégének is fizetni fizetni kéne 7,6 milliárd forintot. Eddig összesen, a vételáron felül még 57,7 milliárd forintos ez a számla - derült ki az MSZP birtokába került aktákból.

Az elsőként a 444.hu által leírt matekpélda úgy állt össze, hogy az erről szóló dokumentumokat az MSZP elnöke, Tóth Bertalan, közérdekű adatigénylés nyomán szerezte meg az MVM-től. Az állami energiaholding több dokumentumot is átadott a politikus kérésére, de a legtöbbet erősen hiányosan, kitakarásokkal, illetve mellékletek nélkül tették csak hozzáférhetővé. Ezek nyilvánosságra hozatal érdekében Tóth pert indít az MVM ellen.

A papírokból világosan látszik, hogy a vásárlás és a többi "járulékos" költség megfizetésének felelősségét az MVM vezetése a nemzeti vagyonért felelős miniszter felé tolta, a 444.hu értesülései szerint a cégvezetés nem akarta ezt magára venni és "bebújt" Bártfai-Mager Andrea (mint az MVM-t felügyelő tárca nélküli miniszter) mögé. A másik érdekesség, hogy a kiadott dokumentumok között szerepel a PwC tanácsadó cég jelentése az Mátrai Erőmű átvilágításáról. Az nem meglepő, hogy a dokumentum sok részben kitakart verziója került nyilvánosságra, de a megbízási szerződés aláírása, a jelentés elkészülte és annak elfogadása így is zavaros dátumozást kapott.

A Mátrai Erőművel kapcsolatos tervekről az MVM vezetője, Kóbor György éppen a napokban adott interjút a CEE Energy portálnak, ahol a regionális terjeszkedési tervek mellett éppen arról beszélt, hogy "Az erőmű technológiai megújítása stratégiai jelentőségű kérdés", és hogy "a következő időszakban - a megújuló energiaforrások rendszerintegrációjából származó hálózatfejlesztési feladatok befejezéséig -, nagy szükség van a rugalmas termelési kapacitásra, amihez az egyik legkézenfekvőbb megoldás a Mátra Erőmű új technológiákkal történő felújítása". Ezzel kapcsolatban évek óta meg az ötletelés, még az előző tulajdonos regnálása alatt mutatta meg mindezt Brüsszelben is a cég. A gázerőműtől szemétégetőn át energiatárolási kapacitások beépítéséig kiterjesztett ötletpaletta azt követően sem változott meg, hogy az állam tulajdonossá válást bejelentő Palkovics László miniszter arról beszélt, hogy a cégre 2-300 milliárd forintot is el kell majd költeni.

A most világossá vált 75 milliárd forintos állami költési összeg nagyságát jól mutatja, hogy az mintegy százszorosa annak az összegnek, amelyet az energiahivatal (MEKH) a napokban közzétett második Metár-tender támogatása tartalmaz. A megújuló energiák támogatási rendszerében július 15-én közzétett új pályázati kiírás ipari méretű napelemes erőművi beruházásokat támogat majd évente 800 millió forinttal úgy, hogy annak nagy részét óriási méretű fotovoltaikus rendszereknek fizetnék ki. A második Metár-tenderrel kapcsolatos várakozás az, hogy tolongás lesz az állami pénzekért.