Nagyjából a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodást kellene kötnie Magyarországnak a Nemzetközi Valutalappal (IMF) - mondta Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a TV2 hétfő reggeli adásában az MTI beszámolója szerint. Hozzátette, az IMF-tárgyalások most azért halasztódnak, mert az IMF-nek és az Európai Bizottságnak egyeztetni kell arról, hogy pontosan milyen feltételekkel induljanak a tárgyalások. Magyarország kész arra, hogy holnap elkezdje a tárgyalásokat, s bízik abban, hogy egy sokkal gyorsabb szakasz kezdődik majd - fogalmazott. Legutóbb londoni elemzők is 15 milliárd eurós hitelkeretről beszéltek.

A Morgan Stanley szakértői szerint az általuk számolt bruttó finanszírozási igények alapján egy 15 milliárd eurós, két évre szóló program "több mint elégséges volna" a magyar gazdaság külső finanszírozásával kapcsolatos piaci aggályok kezelésére. A korábbi hasonló programok alapján egy hónap tárgyalássorozat általában elég a megállapodás bejelentésére, bár ez az időkeret Magyarország esetében "túl derűlátónak" tűnik. A Nemzetközi Valutaalap már csak azért is saját feltételekkel áll majd elő, mert 2010 nyarán Magyarország "hirtelen levált az akkori IMF-programról", így az intézmény bizalma valószínűleg "továbbra is alacsony". A Morgan Stanley nem vár új dolgokat, azaz azzal számol, hogy az IMF a jegybanki függetlenséggel kapcsolatos további biztosítékokat és az adójogszabályokban teendő engedményeket vár majd el. Bár már július−augusztusban létrejöhet a megállapodás, a parlament nyári szünete miatt lehetséges a késés.

A JP Morgan szakértői egyenesen eseménydús tárgyalássorozatot jósolnak, ezzel együtt a harmadik negyedévben elérhetőnek vélik a 15 milliárdos, kétéves készenléti csomagot. Véleményük szerint a magyar félnek várhatóan nem lesz nehéz teljesítenie, amit az IMF a költségvetési oldalon elvár, a figyelem valószínűleg inkább a konszolidációs intézkedések minőségére és fenntarthatóságára irányul − írta az MTI-Eco. A Budapest számára nehézséget okozó tényezők közé sorolták annak lehetőségét, hogy az IMF kéri majd az állami tömegközlekedési vállalatok átalakítását és támogatásuk csökkentését, valamint a Költségvetési Tanács függetlenségének helyreállítását, de felvethet aggályokat a pénzügyi tranzakciós adóval kapcsolatban is. A megállapodás létrejötte után Magyarország várhatóan hív le pénzt a hitelkeretből, és a következő két évben csak 3 milliárd euró értékben bocsát ki devizakötvényt, vagyis nem fogja a teljes lejáró állományt a piacról refinanszírozni − vélik a JP Morgan londoni szakértői, akik józanságra intik az Orbán-kormányt, mondván: egy ennél nagyobb kibocsátást a piac úgy is értelmezhetne, hogy csökken a magyar kormány hajlandósága az IMF feltételeinek teljesítésére.