Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Országszerte egyre gyakrabban találkozhatunk nagy kiterjedésű facélia mezőkkel, de a világoslila virágú növény leggyakrabban Mosonmagyaróvár környékén fordul elő. Győr-Moson-Sopron megyében több mint hatezer hektáron termesztik a gazdák. Nem véletlen, hogy ezen a környéken terjedt el leginkább. A termesztése itt már az 1970-es években elkezdődött, a vetőmag iránt megnövekedett külföldi kereslet miatt. A zöldtrágyázás terjedése, a támogatási rendszeren keresztüli ösztönzése már akkor növelte a nyugati vetőmagigényt. Zöldtrágyázáshoz ez a növény pedig kiváló.

„Többféle céllal vetnek a magyar gazdák facéliát: egyik részről zöldtrágyaként hasznosítják, ezzel javítják a termőföldjeik minőségét, vagy zöldítési előírásoknak megfelelően úgynevezett zöldugar, méhlegelő szegély, ökológiai jelentőségű másodvetés keverékének egy összetevőjeként használják. A zöldtrágyázás lényege, hogy még a magok kialakulása előtt, virágzás közben, amikor nagy a zöldtrágya biomasszája, le kell forgatni a növényt. A zöldtrágyának vetett állományokról nem fogható mag, ezért ezeknek a termelőknek máshonnan kell beszerezniük a magokat. Azok a gazdálkodók, akik vetőmag-előállítással foglalkoznak, azzal a céllal vetnek tehát facéliát, hogy a vetőmagokat biztosítsák a zöldtrágyának vagy a zöldítéshez felhasznált növényekhez” – mondta a Napi.hu-nak Allacherné Szépkuthy Katalin kertészmérnök, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető szaktanácsadója.

A szakértő portálunknak beszámolt arról is, hogy a magyar agrárium támogatási rendszere is több ponton ösztönzi sokoldalúsága miatt a facélia vetését. Az AKG (agrár-környezetgazdálkodás) részeként a horizontális szántó programokban a zöldtrágyázás kötelező, a KAP (közös agrárpolitika) zöldítési előírások pedig elrendelik az élőhelyteremtést, például a szántóföldek szélén kialakított méhlegelő szegélyekkel, ökológiai jelentőségű másodvetésekkel. Ezért nő napjainkban jelentősen a facéliával bevetett, vetőmag előállítással hasznosított hektárok száma. A mézontófű magja ráadásul jól értékesíthető, 800-900 ezer forintot is fizetnek tonnájáért, a növény hektáronként pedig a 300-500 kilogrammos termésátlagot is elérheti.

A gazdák azért szeretik ezt a növényt használni zöldtrágyának, mert meglehetősen magas a tűrőképessége, igénytelen, gyorsan növekvő faj, magassága pedig elérheti a 120 centimétert. Emellett kiváló mézelő: hosszan virágzik, nektárjának cukortartalma magas és virágai nagy mennyiséget tartalmaznak belőle. Allacherné Szépkuthy Katalin szerint a virágzó növények vonzóak a méhészek számára, akik kiváló mézet tudnak pergetni a mézontófüvet látogató méhek kaptáraiból, de ugyanilyen fontos a természetes megporzók, vadon élő méhek, viráglátogató rovarok számára is.