A magyar gazdaság nagyon sérülékeny és ha ma lenne egy újabb válság, újra rosszul reagálnánk, mert a többségi hazai tulajdonú vállalatok nagy része nem versenyképes - mondta Mellár Tamás közgazdász a Népszavának adott interjújában arra  utalva, hogy Matolcsy György jegybankelnök szerint az ő működése alatt kezelte Magyarország a legsikeresebben a válságot.

A közgazdász egy kutatásra hivatkozva megjegyezte: hazánk mintegy 30 százalékos veszteséget szenvedett el a 2009-2012 közötti négy év során. "Ezt kirobbanó sikerként értékelni meglehetősen nagy fantáziára vall."

A jegybankelnöknek arra az utalására, hogy ő működése alatt sikerült megoldani a gazdasági egyensúly megőrzését a növekedéssel párhuzamosan, Mellár arra mutatott rá, hogy a 2010-2017 közötti időszakban a GDP 35-37 százalékának megfelelő támogatás érkezett az unióból, amelyhez ha még hozzávesszük a 3 ezer milliárd forintos magánnyugdíjpénztári megtakarítások lenyúlását, amelynek jelentős részét beforgatták a gazdaságba, akkor 45-47 százalékos GDP arányos külső többletforrás érkezett a gazdaságba. Ebből sikerült 2010-2017 között összesen 17 százalékos gazdasági növekedést elérni. Ez szerinte ez elég sovány eredmény.

Az Orbán-kormányok bűnt követtek el

Mellár úgy véli, az Orbán-kormányok bűnt követtek el, mert az uniós strukturális alapokat, a kohéziós forrásokat, vagyis a felzárkózást segítő pénzeket a technikai, technológiai fejlesztések, a versenyképesség javítása helyett, jelentős részben presztízs beruházásokra költötték, miközben a magyar gazdaság struktúrája elavult, elmaradott és rossz. A magyar vállalatok ugyanis a kivitel 20 százalékát állítják elő, ráadásul ennek a 20 százaléknak a nagy része nem a high tech iparágat képviseli, hanem főleg mezőgazdasági, illetve feldolgozatlan nyerstermékek alkotják.

A közgazdász szerint úgy kellene integrálódnunk a nemzetközi gazdaságba, hogy ne alapanyag-, élelmiszer-, illetve összeszerelő-beszállító "hátsó udvar" legyünk, hanem például a high-tech ágazatokban is hozzá tudjunk adni saját innovációt.  A kormány azonban a bruttó nemzeti termék alig 1,3 százalékát költi kutatás-fejlesztésre, innovációra, miközben az uniós átlag 2 százalék fölött van. Ennek az 1,3 százaléknak ráadásul több mint a felét a magánvállalkozások adják. Az Orbán-kormányok az elmúlt lassan 9 évben ahelyett, hogy egyre több pénzt fektettek volna a humán tőkébe, 100 milliárdos nagyságrendben kivontak onnan forrásokat - emelte ki Mellár.

A NER már közép távon összedőlhet

A közgazdász úgy látja, hogy a nemzeti együttműködés rendszere (NER) már középtávon is összedőlhet. A csökkenő uniós források miatt kevesebb lesz a klientúraépítésre fordítható pénz, de emellett egyre több elemző véli úgy, hogy a világgazdaság lassul és ráadásul vége a deflációs időknek, lendületet kap az infláció, megindul a kamatemelés. Mindez érzékenyen érint egy olyan sérülékeny, nyitott gazdaságot, mint a miénk.

Ha pedig vége lesz a rekordmennyiségű külső forrásnak köszönhető gazdasági kegyelmi állapotnak és nem fog működni a klientúrarendszer, akkor egymás torkának fognak ugrani az uniós és magyar adófizetői pénzen kitartott oligarchák.

Ugyanakkor azt sem tartotta kizártnak, hogy az európai parlamenti választások után Orbán egyre jobban elszigetelődik és egyre nagyobb nyomás alá kerül - ez szintén megrövidítheti a rezsim életét.