Az ENSZ menekültügyi intézménye az UNHCR adatai alapján Magyarország a háború kitörése óta 364 ezer ukrán állampolgárt fogadott, március 30-i állás szerint. 

A krízis első időszakában úgy becsülték, hogy az Ukrajnából érkezők körülbelül 90 százaléka nő, gyermek, illetve idős. Ez továbbra is változatlanul így alakul. A tapasztalat eddig az volt, hogy a menekültek 90 százaléka csak néhány napot marad Magyarországon, majd tovább utazik Nyugat-Európa irányába. Jelenleg viszont már azt látni, hogy folyamatosan csökken a "tranzitosok" aránya, és egyre többen maradnak, ha másként nem, kényszerből Magyarországon - magyarázta lapunknak Siewert András, a Migration Aid vezetője. Úgy fogalmazott, folyamatosan nő a bizonytalanok aránya. 

Kapcsolódó

Mi több, egyre többen vannak olyanok, akik korábban már bejelentkeztek a szervezethez, most pedig újra jelzik, hogy visszajöttek, megint itt vannak. A számuk részben arányban van azzal, hogy milyen szinten telítődnek a nyugat-európai, illetve más régiós fogadóállomások. A német nagyvárosokban, Bécsben, illetve a lengyeleknél "lehetetlen állapotok" alakultak ki a tömegszállásokon, ezért sokan visszafordulnak Magyarország felé. (Lengyelországban már a háború kitörése előtt is élt 1-2 millió ukrán vendégmunkás, az elmúlt hetekben viszont 2,3 millió menekült érkezett oda, akiknek egy része továbbment Németországba). Megint sokan utazási tervekkel érkeznek, de amikor megtudják nyugaton élő ismerőseiktől, rokonaiktól, hogy mekkora telítődés van, akkor eleve el sem indulnak hazánkból.

Magyarország tehát megint a célpontba kerül. Az ingatlanpiac viszont már a menekültkrízis előtt is problémás terület volt, s valójában nincs arra kapacitás, hogy több tízezer ukránnak találjanak tartósan szállást. Már most érzékeljük, hogy ez súlyos probléma lesz - figyelmeztetett Siewert. Szerinte a munkásszálók, szociális bérlakások tekintetében sincs elég fogadókapacitás, menekültügyi ingatlanoknál pedig végképp.

Leépült a rendszer - rohamosan szűkülnek a lehetőségek 

Egyszerűen elfogytak a beköltözhető ingatlanok, jelen állás szerint újakat kellene építeni, hogy szálláslehetőséget biztosítsunk. Az látható, hogy a különböző lakhatással foglalkozó szervezetek emberei - akármilyen területen is aktívak - egyre gyakrabban egymást telefonálják körbe, hogy van-e még szálláshely, vagy kapacitás. Jelenleg elsősorban a karitatív szervezetekre és az önkormányzatokra hárul a helyzet megoldása, állami koncepciót most nem látni - értékelt a Migration Aid vezetője. A helyhatóságok főként közintézményekben, tornatermekben, és sportcsarnokokban szállásolják el a menekülteket, immár nem csak a keleti határ mentén, vagy Budapesten, hanem országszerte. 

Egyes önkormányzatok nagyon sok embert panziókban és nyaralókban helyeztek el a szezonon kívüli időszakban. A szervezetnél úgy tudják, sok vendéglátó már jelezte, hogy a szezon beindulásával legfeljebb április végéig tudják elhelyezni az Ukrajnából érkezőket, így ők várhatóan egy hónapon belül visszakerülnek majd a menekültügyi rendszerbe.

A menekült-ellátórendszert azonban a kormányzat "migránsellenes" politikájának eredményeként 2015 óta szisztematikusan leépítették. Így például az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság a háború kitörése előtt csak pár száz főnek elegendő szálláskapacitással rendelkezett. Siewert András szerint a menekültügy koordinációs területeit a kormányhivatalok viszonylag jól menedzselik, és a katasztrófavédelem is segítséget nyújt a helyzet kezelésében. 

A kormány lehetőségei azonban erősen be vannak szűkülve, az állam rá van utalva a karitatív szervezetek, illetve a magyar lakosság segítségére, mert, ha akarnák sem tudnák egy bizonyos ponton túl menedzselni ezt a helyzetet.

A menekültügy eddig elhanyagolt terület volt, ezért mindenféle szempontból hiány van: infrastruktúra, tudás és tapasztalat tekintetében egyaránt. Személyi állományt nézve menekültügyi szakemberekből nincs elegendő, nagyon gyakran hiába keresik meg az önkormányzatok a civilszervezeteket.

A rendszert alapvetően civil és lakossági adományokból tartják fenn, csak hallomásból tudni, hogy az állam bizonyos karitatív szervezeteken - például a Vöröskereszten, illetve a nagy egyházi szervezeteken - keresztül nyújt célzott pénzügyi támogatást.

Sokakat már szeretnének munkába állítani

A Migration Aid nem rendelkezik adatokkal annak kapcsán, hogy eddig hány ukrajnai menekült helyezkedett el a hazai munkaerőpiacon, csak egyedi beszámolókat kaptak arról, hogy egyesek már munkát találtak a legkülönfélébb területeken. A következő hetekben fontos téma lesz a foglalkoztatás, de nagyon sok érkező még hezitál, mert ehhez el kell indítani a menekültügyi eljárást. A szervezetet - a multiktól kezdve a kkv-ig - rengeteg vállalat keresi meg, ám jelenleg többnyire türelmi időt kérnek, hiszen nem foglalkoznak munkaerő-közvetítéssel. 

A Prohuman, munkaerő-kölcsönző-, és közvetítőcég már több mint ezer érdeklődőt regisztrált Safe in Hungary programja keretében március eleje óta. A menekültek elhelyezése, munkába állításuk megszervezése most zajlik, ez azonban nem megy egyik napról a másikra. Fontos látni, hogy egy kicsit mindenki „tanulja” még a helyzet kezelését, legalábbis abban a tekintetben, hogy ez nagyon nem ugyanaz a szituáció, mint amikor valaki még a háború előtt úgy döntött, hogy hazánkban vállal munkát, ezzel a céllal, átgondolva, megtervezetten érkezett hozzánk - mondta a Napi.hu-nak Juhász Csongor ügyvezető igazgató.

Szerinte statisztikákat még korai lenni megadni arról, hogy milyen arányban maradnak itt, illetve mennek tovább. Amit biztosan látnak, hogy azok az ukrán dolgozók, akik már régebb óta is hazánkban dolgoznak, nagy számban fordulnak a Prohumanhoz, hogy családtagot – például házastársat – segítsenek munkához jutni, lehetőleg azonos vállalatnál. Úgy látja, Magyarország Ukrajna közelsége miatt is célország lehet munkavállalás szempontjából, hiszen a menekülők a helyzet javulásával könnyebben tudnak otthon maradt szeretteikkel kapcsolatban maradni, és ha úgy adódik visszatérni.

Segít a kormány, de bírják-e a majd vállalatok?

A Magyar Közlöny március 12-i számában megjelent kormányrendelet szerint az állam anyagi támogatást biztosít azoknak a munkáltatóknak, akik ukrán menekülteket foglalkoztatnak. A támogatás a menekültek lakhatási és utazási költségeinek felét fedezi, legfeljebb 60 ezer forint értékben. Kiskorú gyermekenként pedig plusz 12 ezer forint is jár a munkáltatóknak. Vagyis a kabinet nem az érintetteknek, hanem az őket foglalkoztató cégeknek juttatna pénzbeli segítséget.

Juhász Csongor szerint a vállalatok legnagyobb többsége nincs felkészülve arra, hogy kezelni tudja az Ukrajnából sok esetben egyetlen bőrönddel érkező emberek, családok fogadását, hogy megszervezze lakhatásukat, utaztatásukat, lebonyolítsa a szükséges adminisztrációt, eleget tegyen minden vonatkozó törvényi előírásnak és segítse a sok esetben kizárólag ukrán nyelven történő integrációt is. Szerinte a Prohuman mindezt rendkívül gyorsan, rugalmasan, tömegesen és országos szinten tudja biztosítani. 

Fontos, hogy a munkába állítás átlátható és szabályozott módon történjen, de ne legyen kezelhetetlenül hosszú és túladminisztrált a folyamat. Ebben most a menekülthullám miatt sokat léptünk előbbre: a folyamat gyorsabbá válik az ügyintézés szempontjából - értékelt.

Hatalmas lenne az igény vendégmunkások iránt

Sok olyan pozícióra várnak ma dolgozókat a hazai vállalatok, amelyben a hazánkba érkező ukrán állampolgárok munkába állhatnak, és ezt mára kezdik felismerni a munkáltatók is - hívta fel a figyelmet a cégvezető.

A leggyorsabban az autóipar, a gyártó- és feldolgozóipar kínál számukra munkalehetőséget, ahol jelenleg is közel 80-100 ezer fős hiánnyal küszködik a munkaerőpiac. Olyan súlyos munkaerőhiány alakult ki, amely teljes szektorok működését lehetetlenítheti el, komoly gazdasági kockázatokkal jár és csökkenti hazánk nemzetközi versenyképességét. Szinte nincs olyan terület, ahol ne lenne valamilyen szintű szakemberhiány, különösképpen igaz ez a vendéglátásra, a turizmusra, az építőiparra és a kereskedelmi szektorra. Ma már munkaerőpiaci szempontból hasonló a helyzet mint a járvány előtt, sőt talán még nagyobb a hiány mint előtte, hiszen a gyors gazdasági visszapattanás lendülete még több ember számára biztosít, biztosítana munkát - vázolta.

A Prohuman kötelékében már a háború előtt is több ezres ukrán munkavállalói réteg dolgozott a partnervállalatoknál. Az ukrán munkavállalók korábban is jelentős számban dolgoztak gyártó-, vagy termelőterületen, így most is azt várják, hogy ez a terület népszerű lehet. A munkába állás a legtöbb területen a betanulási szakasszal indul, a betanulás után viszonylag gyorsan megfelelő, azonos szintre tud kerülni, mint a tapasztalattal rendelkező dolgozók esetében - magyarázta Juhász. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ukrán dolgozók szívesen és - amennyiben lehetőség van rá - minél gyakrabban vállalnak túlórát, ez segítséget jelent sok olyan vállalat számára, ahol munkaerőhiánnyal küzdenek.

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos fejleményeket ezen a linken követheti.