A Napi Gazdaság cikke

A magyar munkavállalók nem szívesen áldoznak hosszabb időt a munkába járásra, csupán 28 százalékuk kész legalább napi 45-60 percet ingázással tölteni, 60-90 percet pedig csupán 9 százalékuk - derül ki a Kelly Services nemzetközi munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cég által készített felmérésből. A főváros és a vidék között vannak különbségek: a fővárosiak a 30-60 perces utazást jobban elfogadják, mint a vidéken élők, ahol rövidebb idő alatt is el tudnak jutni a munkahelyükre a munkavállalók. A munkavállalók körülbelül fele lenne hajlandó más városba költözni a megfelelő állás érdekében és körülbelül ugyanennyien fontolgatják, hogy ugyanezen célból akár más országban is letelepednének.

Ez az analízis a fiatal munkaerő mobilitását jelzi, az életkor előrehaladtával egyre kisebb a költözési hajlandóság Jónás Anikó, a Kelly Services magyarországi ügyvezető igazgatója szerint. Ez fontos változás, mivel a munkaerő-piaci globalizáció felgyorsulásával egyre inkább előfordulhat, hogy a megfelelő állás megtalálása, illetve karrierjük előmozdítása érdekében a munkavállalóknak lakóhelyet kell váltaniuk. A speciális szakismeretek jelentős része külföldön is kitűnően hasznosítható - ez különösen jellemző az olyan területeken, mint a bank-, illetve a tágabb értelemben vett pénzügyi szektor, az informatika, a reáltudományok vagy a gépipar. Mindezzel együtt általánosságban továbbra is elmondható, hogy Magyarországon a munkavállalók még mindig nem elég mobilak, nem kezelik rugalmasan az utazást, illetve a lakóhely kérdését, ha egy igazán jó állás megtalálásáról van szó - mondta az ügyvezető.

Az álláskeresés érdekében külföldre leginkább költözni hajlandó munkavállalók jellemzően 34 év alattiak. A húsz évnél fiatalabbaknak egyenesen 82 százaléka volna hajlandó megfontolni, hogy a megfelelő állás kedvéért másik országban telepedjék le, őket követi a 20-24 év közötti (70 százalék), majd a 25-34 év közötti (65 százalék) korosztály. Ennek magyarázata, hogy a fiataloknak jellemzően kevesebb az olyan családi és egyéb kötelezettségük, ami a költözés útjába állhat.

Számos tényező tartja vissza a magyarokat a külföldre költözéstől. A legfontosabb ilyen tényező a család (68 százalék), ezt követik a nyelvi korlátok (41 százalék), majd sorrendben a gyermekek iskoláztatása (24 százalék), az ingatlantulajdonlás (22 százalék), a bonyolult adózás (16 százalék) és nyugdíj/életjáradék-jogosultság (14 százalék) következik.
QP | Quality Placement