A Citi szakértői december 8-án találkoztak a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseivel, valamint az IMF, a Magyar Nemzeti Bank és az Államadósság Kezelő Központ szakértőivel, belföldi befektetőkkel és politikai elemzőkkel - számol be a portfolió.hu. Az itt szerzett benyomásaik alapján úgy fogalmaznak, hogy az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások óriási jelentőséggel bírnak az ország jövő évi kilátásai szempontjából.

"Mind az IMF, mind pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről megerősítették, hogy a hivatalos egyeztetések januárban indulnak el a nemzetközi szervezetekkel, de pontos dátumról még nem született döntés. A kormány illetékesei egy elővigyázatossági likviditási hitelvonalról (a napokban létrehozott és átalakított PLL-ről) szeretnének tárgyalni az IMF-fel, de beismerték, hogy egy elővigyázatossági (csak szükség esetén lehívható) készenléti hitelmegállapodás sem lenne tragédia. Ehhez a P-SBA hiteltípushoz ragaszkodna egyébként a Valutaalap is" - írják a Citi közgazdászai, akik ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a két megállapodás között vannak lényeges különbségek. "A PLL esetében előfeltételeknek kell megfelelni és ezért a program ideje alatt nincsenek előírások, az elővigyázatossági készenléti hitelmegállapodást (P-SBA) viszont ugyanaz jellemezné, mint a sima standby hitelkeretet" - emelik ki.

A magyar kormány az IMF-fel és az EU-val együtt fog tárgyalni, mert a két szervezet közös hitelezőként lesz jelen, a bank szakértői azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy számos alapvető kérdés még nem tisztázott, így például, hogy:

- milyen arányban finanszírozzák az új hitelt. A 2008-as nemzetközi hitelcsomagban 75%-os részarányt vállalt az IMF, 20%-os súlyt az EU, a maradékot pedig a Világbank.
- milyen időtávra fog szólni a megállapodás: 12 vagy 24 hónapra
- mekkora összeg lesz Magyarország számára elérhető

"A kormány illetékesei azt jelezték, hogy egy 10-15 milliárd eurós hitelkeret lenne a megfelelő az ország számára. Ez az összeg elég nagy lenne ahhoz, hogy növelje a befektetők bizalmát és ez teljesen fedezné az ország teljes bruttó finanszírozási igényét, így a lejáró devizaadósságot (4,7 milliárd euró értékben), a lejáró forintadósságot (7 milliárd euró értékben) és az éves költségvetési hiányt (2,5 milliárd euró)" - következtetnek a szakértők a kormányzattól kapott információk alapján. 

"A jelenlegi bizonyítékok arra utalnak, hogy a magyar kormány és az IMF között együttműködő viszony alakul ki, de a politika bizonytalanságot okoz. Az IMF most készítette el az alapokmányának IV. cikkelye szerinti éves felülvizsgálatot, amelyben a Valutaalap szakértői a tavasszal meghirdetett Széll Kálmán Tervben szereplő intézkedések még nagyobb végrehajtását kérik" - ismertetik a Citi elemzői, akik szerint a kormány és az IMF közötti viszony jelenleg sokkal higgadtabb, mint 2010 nyarán volt, amikor Orbán Viktor megszakította a kapcsolatot az IMF-fel.

Az elemzők friss anyagukban arra is kitérnek, hogy a kormány pénzügyi szektorral, valamint a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos viszonya fokozza a bizonytalanságot, de ezen a területen is jöhetnek változások.A kormány jelenleg is tárgyal a bankokkal a devizahitelesek megsegítése érdekében, és közben elhalasztotta az új jegybanktörvény beterjesztését, mert vár az Európai Központi Bank véleményére" - írják. Ezek pedig meglátásuk szerint könnyíthetik a tárgyalási folyamatot.

QP | Quality Placement