A versenyszférában dolgozók átlagkeresete 229 200 forint, a költségvetési szervezeteknél pedig 197 700 forint volt a január-márciusi időszakban, így a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 200 volt - olvasható a KSH gyorsjelentésében. A fizetések 4,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit, mivel a vállalkozásoknál dolgozók keresete 6,4 százalékkal  nőtt, míg a költségvetés területén fél százalékkal csökkentek a fizetések, ami főleg a közfoglalkoztatottak megnövekedett számának köszönhető.

Az év első három hónapjában a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 56 százaléka, átlagosan 10 600 forint - az adó- és járulékváltozások ellen tételezésére szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült. Újdonság, hogy januártól a nonprofit szervezetek egy részénél alkalmazásban állók is részesülhetnek kompenzációban, így a nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8 százaléka, 10 500 forintot kapott ezen a címen.

A legjobban és legrosszabbul fizető állások

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (458 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (423 100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőz ellátás, légkondicionálás) követte (376 400 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 500 forint), a humán-egészség ügyi, szociális ellátás (150 600 forint), illetve a mezőgazdaság, erdő gazdálkodás, halászat (156 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 141 800 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 900, a szellemi foglalkozásúaké 185 800) forint volt, ami 1,6 százalékkal magasabb az előző évinél.

A 229 300 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 3,3 százalékkal haladta meg a 2011. január-márciusi értéket. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,4 százalék volt.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január-márciusban átlagosan 6,2 százalékkal - ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,6 százalékkal - haladta meg az egy évvel korábbit. Ha figyelmen kívül hagyjuk a közfoglalkoztatottakat, a költségvetési intézményeknél dolgozók alap illetménye 3,2 százalékkal emelkedett. A növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be, a 2012. évi garantált bérminimum változása miatt.

A nettó bérek stagnáltak

Márciusban jelentősen, 2,7 százalékra lassult a bérnövekedési ütem az előző havi 6,8 százalékról, a nettó bérek stagnáltak, így a nettó reálbérek 5,2 százalékkal csökkentek - hívja fel a figyelmet Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az adójóváírás megszüntetése miatt azonban a gyermekes alacsony jövedelműek igénybe vehetik a családi adókedvezményeket, így a nettó bérkiáramlás magasabb lehetett, ezért a reálbércsökkenés mértéke is kisebb lehetett az eredeti számoknál. A bérnövekedési ütem csökkenését jelentősen befolyásolja az össztételhatás, mivel a közfoglalkoztatás súlya nagymértékben növekedett, ami lefelé torzítja az átlagot.

Kissé meglepő, hogy a versenyszférában 5,8 százalékra lassult a bérnövekedés, a bónuszoktól megtisztított bérnövekedés pedig 6,8 százalékra csökkent az előző havi 10 százalékról. Az egy évvel ezelőttihez képest kevesebb munkanap némi magyarázatot adhat, azonban igen jelentősen csökkentek a bérek a pénzügyi szférában (-17,1 százalék), míg megugrottak a bérek az ingatlanügyletek ágazatban (31,5 százalék).

Csökkent a versenyszférában alkalmazottak száma

A gyenge gazdasági teljesítményt tükrözi, hogy a versenyszférában egy év alatt 1,4 százalékkal csökkent az alkalmazásban állók létszáma. A költségvetési szférában - a már említett összetételhatás miatt  - 4,5 százalékkal csökkentek a bérek, azonban 4,1 százalékkal emelkedett az alkalmazásban állók létszáma.

A bérek alakulása nem tükröz se béroldali, se keresletoldali inflációs nyomást. A reálbérek csökkenése (ami a valóságban kisebb mértékű lehet) miatt a belső kereslet további szűkülése várható, ennek ellenére a jegybank nem csökkentheti az alapkamatot az igen jelentős stabilitási kockázatok, valamint a várhatóan jövőre sem teljesülő 3 százalék inflációs cél miatt. A kamatok csökkentéséhez az IMF megállapodás mellett a forint erőteljes erősödésére lenne szükség, hogy elérhetővé váljon az inflációs cél.

Kevesebben dolgozunk

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 804 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, mely 24,7 ezer fővel alacsonyabb, mint 2011. január-márciusban. A költségvetési szférában 716 ezren dolgoztak (4,5 ezer fővel többen, mint egy évvel ezelőtt), közülük átlagosan 52 ezren köz foglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012 első három hónapjában több mint négyszeresére nőtt (átlagosan 40,8 ezer fő volt). A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 103 ezer fő állt alkalmazásban, 2,8 ezer fővel több, mint egy éve. Összességében a nemzetgazdaságban - az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - alkalmazásban állók száma 17,3 ezerrel csökkent.

QP | Quality Placement