Általában decemberig, vagy az év végéig győzködik egymást a szociális partnerek arról, hogy miért kellene a kormányzat által ajánlott mértéknél a munkavállalói érdekképviseletek szerint magasabb, a munkáltatói érdekképviseletek szerint alacsonyabb bérajánlást tenni - harangozta be az eseményt az MTI. A múlt évben a gazdasági szigorító intézkedések miatt a szokásosnál is alacsonyabb szintű volt a két érdekképviseleti kör kompromisszumkészsége. Ennek eredménye volt, hogy még az év végéig se egyeztek meg, csak az idén januárban kötötték meg az alkut. Ez 5,5-8 százalékos országos bruttó béremelési ajánlás volt. Az idén a munkavállalói érdekképviseletek reálbérjavulást akarnak elérni, az MSZOSZ például legalább 2,8 százalékos mértékben. A kormányzat által feltételezett 4,5 százalékos inflációval, illetve az szja és a járulékok után maradó nettó keresettel kalkulálva ehhez 9 százalékos bruttó keresetemelésre lenne szükség. A munkáltatói képviseletek viszont általában csak az infláció körüli bruttó béremelést tartják lehetségesnek, de a kormányzat is körülbelül ilyen mértékű keresetemelést javasol jövőre. A pénzügyminiszter szerint az idei 4,3 százalékos reálbércsökkenést követően a jövő évre 0,6 százalékos reálbérjavulás feltételezhető, a fogyasztás 0,4 százalékos erősödésével.