A Napi Gazdaság cikke

Pártköltések

A szocialisták a népszavazási kampány során legfeljebb 150-200 millió forintot terveztek elkölteni (ez az egész éves keret maximum 15-20 százalékát jelenti a kampány mintegy egy hónapjára). Az MSZP a drága hirdetési felületek közül nem vásárolt tévés spotokat, céljuk a tájékoztatás volt, kevés közterületi elemmel, inkább szóróanyaggal és telefonos megkeresésekkel, illetve a sajtóban megjelenő hirdetésekkel, internetes bannerekkel - állítják a pártban.

Az SZDSZ a kampány során 50-80 millió forintot költhetett, többek között országjáró filmszínházzal, a média minden felületén megjelenő reklámokkal és plakátokkal célozták meg a szavazókat. Nagyobb rendezvényként csak a kampánynyitó és -záró eseményeket említették.

Fotó: Katona Vanda

A Fidesznél lapunk kérdésére a kampány költségeivel kapcsolatban nem szolgáltak konkrét összeggel, de azt közölték, hogy "kevesebbet költenek az igenekre, mint a kormány közpénzekből a nemekre". A kampány során főként az emberekkel való folyamatos párbeszédre törekedtek a párt prominensei, ennek keretében zajlott Orbán Viktor országjáró körútja is. A Fidesz-kampányok állandó eleme, a szabadtéri nagygyűlés azonban ez alkalommal elmaradt. A kampányban ezenkívül minden marketingeszközt bevetettek: a köztéri hirdetésektől az újsághirdetéseken és internetes megjelenésen át a televíziós spotokig.

Teljesen más megközelítést alkalmazott ugyanakkor az MDF. Az ellenzéki párt elzárkózott a népszavazási kampányban való részvételtől, mondván, a "közel ötmilliárd adóforintba kerülő hatalmi erőpróba" helyett inkább a pártok által agyonhallgatott, az ország számára kiemelt fontosságú kérdésekre kívánja felhívni a figyelmet a saját elmondásuk szerint 65 ezer forint plusz áfa költségigényű "Amiről nem beszélnek..." kampány keretében. Az MDF szerint a hanyagolt témák között szerepel az elektronikus ügyintézés, a népességfogyás megállítása, a civil társadalom erősítése és a párt- és kampányfinanszírozási reform. Emellett a párt több javaslatot is tett arra, hogy a népszavazásra elköltött összegeket hogyan lehetne a felsőoktatásban elkölteni.

Szervezési költségek

A 2004-es népszavazás 2,9 milliárdos, mai áron számított 3,3 milliárdos költségeihez képest jelentős emelkedést jelent a tegnapi referendum 4,47 milliárdos végösszege.

Fotó: Katona Vanda

Lapunk megkeresésére az Országos Választási Iroda nem adott érdemleges választ, de a szervezet vezetője, Rytkó Emília által rendelkezésünkre bocsátott népszavazási költségvetési rendeletek már beszédesebbek. Ezekben több kiadásnövelő tényező is fellelhető: a dologi jellegű kiadások - ideértve a választói névjegyzék és hirdetmények költségeit - helyi, országos, megyei és közigazgatási hivatali szinten is csaknem változatlan szinten maradtak. A kiadásnövekedés a helyi választási irodák 2004-hez képest mintegy 250 százalékkal emelkedő működési költségeinek a következménye, ide értve a szavazóhelyiségek rezsiköltségeit és az esetleges gépkocsihasználat költségét.

A legnagyobb arányú emelkedés a személyi jellegű kiadások esetében érzékelhető, a helyi és országos irodák tagjai ugyanis a 2004-es 8 ezer forint/fő helyett az idén 10 ezer forinttal számolhatnak. Emellett teljesen új tételként jelenik meg a helyi választási iroda plusz öt okmányirodai tagjának díja, ami fejenként ugyancsak 10 ezer forintot jelent irodánként. Ez a körülbelül 100 szavazókörzet esetében mintegy 500 millió forinttal magasabb kiadást eredményez. Az okmányirodai tagok dologi kiadásaihoz a rendelet szavazókörönként 30 ezer forintot rendel, így ezen új tagok költségei szavazókörönként elérik a 80 ezer forintot. Megbízási szerződés formájában személyi kiadásként merül fel megyénként és a fővárosban 720 ezer forint, amit a megnövekedett kapacitásigény miatti bővítésre fordítanak. Ez 2004-ben mindössze 120 ezer forintra rúgott, vagyis a költség hatszoros. Az informatikai kiadások is növekedtek, ami az informatikai háttértámogató tevékenységek és alkalmazások árának emelkedésével magyarázható, többlettétel ugyanis nem jelent meg az igénybe vett szolgáltatások és informatikai eszközök között.
QP | Quality Placement