Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A Napi Gazdaság cikke

Pártköltések

A szocialisták a népszavazási kampány során legfeljebb 150-200 millió forintot terveztek elkölteni (ez az egész éves keret maximum 15-20 százalékát jelenti a kampány mintegy egy hónapjára). Az MSZP a drága hirdetési felületek közül nem vásárolt tévés spotokat, céljuk a tájékoztatás volt, kevés közterületi elemmel, inkább szóróanyaggal és telefonos megkeresésekkel, illetve a sajtóban megjelenő hirdetésekkel, internetes bannerekkel - állítják a pártban.

Az SZDSZ a kampány során 50-80 millió forintot költhetett, többek között országjáró filmszínházzal, a média minden felületén megjelenő reklámokkal és plakátokkal célozták meg a szavazókat. Nagyobb rendezvényként csak a kampánynyitó és -záró eseményeket említették.

Fotó: Katona Vanda


A Fidesznél lapunk kérdésére a kampány költségeivel kapcsolatban nem szolgáltak konkrét összeggel, de azt közölték, hogy "kevesebbet költenek az igenekre, mint a kormány közpénzekből a nemekre". A kampány során főként az emberekkel való folyamatos párbeszédre törekedtek a párt prominensei, ennek keretében zajlott Orbán Viktor országjáró körútja is. A Fidesz-kampányok állandó eleme, a szabadtéri nagygyűlés azonban ez alkalommal elmaradt. A kampányban ezenkívül minden marketingeszközt bevetettek: a köztéri hirdetésektől az újsághirdetéseken és internetes megjelenésen át a televíziós spotokig.

Teljesen más megközelítést alkalmazott ugyanakkor az MDF. Az ellenzéki párt elzárkózott a népszavazási kampányban való részvételtől, mondván, a "közel ötmilliárd adóforintba kerülő hatalmi erőpróba" helyett inkább a pártok által agyonhallgatott, az ország számára kiemelt fontosságú kérdésekre kívánja felhívni a figyelmet a saját elmondásuk szerint 65 ezer forint plusz áfa költségigényű "Amiről nem beszélnek..." kampány keretében. Az MDF szerint a hanyagolt témák között szerepel az elektronikus ügyintézés, a népességfogyás megállítása, a civil társadalom erősítése és a párt- és kampányfinanszírozási reform. Emellett a párt több javaslatot is tett arra, hogy a népszavazásra elköltött összegeket hogyan lehetne a felsőoktatásban elkölteni.

Szervezési költségek

A 2004-es népszavazás 2,9 milliárdos, mai áron számított 3,3 milliárdos költségeihez képest jelentős emelkedést jelent a tegnapi referendum 4,47 milliárdos végösszege.

Fotó: Katona Vanda


Lapunk megkeresésére az Országos Választási Iroda nem adott érdemleges választ, de a szervezet vezetője, Rytkó Emília által rendelkezésünkre bocsátott népszavazási költségvetési rendeletek már beszédesebbek. Ezekben több kiadásnövelő tényező is fellelhető: a dologi jellegű kiadások - ideértve a választói névjegyzék és hirdetmények költségeit - helyi, országos, megyei és közigazgatási hivatali szinten is csaknem változatlan szinten maradtak. A kiadásnövekedés a helyi választási irodák 2004-hez képest mintegy 250 százalékkal emelkedő működési költségeinek a következménye, ide értve a szavazóhelyiségek rezsiköltségeit és az esetleges gépkocsihasználat költségét.

A legnagyobb arányú emelkedés a személyi jellegű kiadások esetében érzékelhető, a helyi és országos irodák tagjai ugyanis a 2004-es 8 ezer forint/fő helyett az idén 10 ezer forinttal számolhatnak. Emellett teljesen új tételként jelenik meg a helyi választási iroda plusz öt okmányirodai tagjának díja, ami fejenként ugyancsak 10 ezer forintot jelent irodánként. Ez a körülbelül 100 szavazókörzet esetében mintegy 500 millió forinttal magasabb kiadást eredményez. Az okmányirodai tagok dologi kiadásaihoz a rendelet szavazókörönként 30 ezer forintot rendel, így ezen új tagok költségei szavazókörönként elérik a 80 ezer forintot. Megbízási szerződés formájában személyi kiadásként merül fel megyénként és a fővárosban 720 ezer forint, amit a megnövekedett kapacitásigény miatti bővítésre fordítanak. Ez 2004-ben mindössze 120 ezer forintra rúgott, vagyis a költség hatszoros. Az informatikai kiadások is növekedtek, ami az informatikai háttértámogató tevékenységek és alkalmazások árának emelkedésével magyarázható, többlettétel ugyanis nem jelent meg az igénybe vett szolgáltatások és informatikai eszközök között.