Nincsenek jól a hazai munkavállalók és a fiatalok sem - derült ki azokból a felmérésből, amelyet a lelki egészség világnapja apropóján készítettek. A mentális betegségek becsült összköltsége az Európai Unióban (EU) 600 milliárd euróra rúgott 2018-ban, ez a EU-s GDP 4 százalékát jelentette. 2018-ban 76 ezer pszichiáter dolgozott az EU országaiban, Magyarországon 100 ezer lakosra 15 pszichiáter jutott, Németországban 27, Bulgáriában pedig tíz. 

Az unió országainak évente 70 milliárd eurós veszteséget jelent a major depresszió okozta termelékenységcsökkenés.

Népbetegségről van szó, világszerte becslések szerint 300 millió, Európában pedig 40 millió ember is érintett lehet. Magyarországon pontos statisztika nem áll rendelkezésre, de egy reprezentatív kutatás szerint a lakosság 7 százaléka, vagyis 700 ezer ember szenved évente a betegségtől - mondta korábban Rihmer Zoltán pszichiáter, neurológus és klinikai farmakológus szakorvos.

Javaslatcsomagot állítottak össze

A Magyar Pszichiátriai Társaság október elején egy javaslatcsomagot tett le az Országos Kórházi Főigazgatóság - asztalára a pszichiátriai ellátás átszervezéséról. A munkaanyag a lakóhely közeli ellátást helyezi fókuszba, beemelve az alapellátást a pszichiátriai ellátás folyamatába. 

A koncepció szerint az enyhébb esetek – például a szorongásos hangulatzavarok – felismerése és gondozása vonatkozásában a szakma számít a háziorvosokra.

A súlyosabb, kezelésre nem reagáló eseteket a terveik szerint kialakítandó megyei pszichiátriai központokban működő multidiszciplináris teamek látnák el.

A gyerekek megszenvedték a bezártságot

A Covid19-járvány a magyar fiatalok mentális állapotán is nyomott hagyott. 

2021-ben több, mint 40 százalékkal nőtt a gyermek- és ifjúságpszichiátrián kezelt fiatalok száma a 2019-hez képest

- írja a Képviselői Információs Szolgálat összegzése.

A tagállamok egy részének nincs külön mentálhigiénés terve a fiatalok számár. Ennek jelentőségére a koronavírus járvány külön felhívta a figyelmet, így több ország tervezi bevezetését, vagy külön program indítását (pl. Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország). 

Magyarországnak erre vonatkozóan jelenleg nincs mentális egészséggel kapcsolatos stratégiája vagy terve. Mint írják, a Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2009–2024 nem tartalmaz a mentális egészség védelmével kapcsolatos elképzeléseket. Az egészségügyi ellátás javítása érdekében a kormány 2021-ben elfogadta az Egészséges Magyarország Stratégiát (2021–2027) ez azonban a fiatalok mentális egészségének védelméről nem tartalmaz rendelkezéseket.

A fiatalok között a leggyakoribb mentális betegségek a szorongás, a depresszió, a figyelemhiányos hiperaktivitás (ADHD), az evés- és magatartászavar, a tanulási képességzavarok, és az autizmus.

Az Európai Unió jelentése szerint a világjárvány alatt az európai országok többsége proaktív megközelítést alkalmazott a fiatalok lelki egészségével kapcsolatban. Az egyik leggyakoribb intézkedés az iskolai pszichológiai rendszer megerősítése volt a pszichológusok és tanácsadók számának növelésével. 

A munkavállalók sincsenek topon

A most a megkérdezettek harmada inkább rossznak, mint jónak ítélte a mentális és ezzel együtt a fizikai állapotát, ám nem szívesen fordulnak segítségért a munkáltatójukhoz - írja a Jobsgarden felmérése.

A megkérdezettek fele pénzügyi, jogi problémáit nevezte meg rossz mentális állapota okaként, ám több mint 40 százalékuk hivatkozott stresszre, depresszióra, és közel ugyanennyien magánéleti és munkahelyi nehézségekre is. A munkavállalók és a munkáltatók kétharmada gondolja úgy, hogy a munkaadó felelős a dolgozók mentális egészségének támogatásáért. A válaszadók 60 százaléka kért már segítséget lelkiállapota miatt, de inkább baráthoz, családhoz, szakemberhez fordultak, mint a munkáltatójukhoz. Sokan gyengeségnek tartják, félnek a negatív megítéléstől, a mentális állapotot még ma is tabuként kezelik.

Vették a lapot

Néhány éve még fel sem merült, hogy a munkaadó is foglalkozzon a mentális egészséggel, mára minden negyedik munkavállaló valós igényként, sőt elvárásként fogalmazza meg ezt. Több ezer munkavállalóval vannak kapcsolatban szakembereink - mondta Kassai Éva, a Jobsgarden pszichológusa. Elsősorban stressz, depresszió, kiégés, magánéleti és munkahelyi nehézségek, konfliktusok miatt keresnek fel bennünket. Előnye a programnak, hogy anonim módon kaphatnak támogatást, elkerülve a munkahelyi stigmatizálást, ami még ma is sokakat elrettent attól, hogy segítséget kérjenek. 

A munkavállalók mára átértékelték a munka szerepét az életükben, prioritásaik is átalakultak. A megkérdezettek majdnem fele váltott munkahelyet az elmúlt 2,5 évben.

A fizetésen és a karriercélokon kívül már alapelvárás a jó munkahelyi légkör, a pozitív vállalati kultúra és a mentális egészséget támogató well-being szolgáltatások. Mindezek nemcsak a toborzásnak, de a megtartásnak is fontos eszközei - mondta Paulovics Éva, a Jobsgarden ügyvezetője.