Rendszeresek az olyan hírek, amelyek szerint sokat kell várni a kihívott mentőkre, a napilap információi szerint a fővárosban délutánonként, kora este meglehetősen gyakran nem tudnak elég gyorsan kocsit küldeni, pedig a kormány az előző uniós ciklusban 15 milliárd forint uniós pénzt költött rá, hogy a sürgős hívások legalább 90 százalékában negyed órán belül kiérkezzen a mentő.

A hosszas várakozásokat ember és kocsihiánnyal magyarázták gyakorló mentők a lapnak, amely ezután az Országos Mentőszolgálattól érdeklődött, hogy tavaly milyen arányban sikerült 15 percen belül kiérniük. A kérdésre az OMSZ ezt írta:

"Az Ön által kért adatok kiértékelése valid statisztikai adatokon végzett analitikai számítási műveletek révén történik, melyre tekintettel kérdése közérdekű adatigénylés formájában nem megválaszolható, arra az általunk korábban közölt válasz adható."

A lap felidézi a korábbi választ is: "Az Országos Mentőszolgálat valamennyi működési adatát folyamatosan monitorozza és értékeli. Időbeliségi indikátorai között a hívásfogadási idő, a bejelentési idő, a riasztási idő, a visszaigazolási idő, az indulási idő, a helyszínre érkezési idő, a gyógyintézetbe indulási idő, a gyógyintézetbe érkezési idő, átadási idő és az állomásra visszaérkezési idő is szerepel. A 2018 novemberétől (azóta állnak rendelkezésre országosan és teljes körűen a digitális adatok) az I. prioritású (azonnali beavatkozást igénylő) mentőfeladatok kiérkezési időadatai csökkenő, azaz javuló értékeket mutatnak, minden régióban, megyében és járásban.")

Mindez azért is különös, mert a 2014 novemberében átadott új mentésirányítási rendszer pontosan rögzíti a kiérkezési időket, amelyeket az OMSZ korábban maga tett közzé, s amelyek egyre romlottak. 2014-ben még az esetek 72,5 százalékához értek oda 15 percen belül, egy évvel később már csak a hívások 68-69 százalékához, 2017-ben pedig 100 sürgős segélykérésből már csak 64-65 esethez.

Pest megyében a hívások felében sem sikerül odaérni negyedóra alatt a beteghez.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa a lapnak azt mondta, ezek egyértelműen közérdekű adatok, mind a nyers adatok, mind pedig azok, amik a statisztikai elemzés eredményeként keletkeznek. A közérdekű adatok kiadását csak törvényben meghatározott okokra hivatkozva lehet megtagadni, így ez a válasz egyértelműen jogellenes.