A NAPI Gazdaság cikke A múlt héten megjelent folyó fizetési mérlegadattal teljes képet kaphattunk a magyar gazdaság 2004-es teljesítményéről. Az adatok közül elsősorban az euró bevezetéséhez szükséges mutatókra koncentrálva elmondható, hogy inkább toporgás, semmint komoly előrelépés jellemezte e téren a teljesítményt. Tavaly a magyar gazdaság letért ugyan arról a fenntarthatatlan, a belső fogyasztás által vezérelt növekedési pályáról, mely a megelőző éveket jellemezte, s a beruházások és az export vált a növekedés motorjává, de a súlyos ikerdeficit szorítása gyakorlatilag nem enyhült. A maastrichti követelmények közül a legnehezebben befuthatónak tűnő 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiány továbbra is nehéz diónak tűnik a kormányzat számára, 2004-ben többszöri módosítások után – és várhatóan további kozmetikázások előtt – sem sikerült teljesíteni a 2008-as 3 százalék alatti deficithez vezető pálya időarányos hiányát. Az eredeti költségvetési törvény 3,8 százalékos GDP-arányos ESA szerinti államháztartási hiányt irányzott elő, amit később 4,6, még később pedig 5,3 százalékra módosítottak. Időközben a magánnyugdíjpénztárakkal történő korrekció lehetősége kiváló alkalmat adott a hiánymutató leszállítására, ám ez inkább könyvelési trükk: az alrendszerek struktúrájában nem történt lényeges változás. A kiadási oldalon a költségvetési intézményekre kényszerített zárolások, megtakarítások inkább a feszültséget gerjesztik, azok a szükséges létszámleépítések és a feladatok felülvizsgálata hiányában nem eredményeznek hosszú távon kiegyensúlyozott gazdálkodást. Az elemzők várakozásai szerint ebből a szempontból 2005 sem ígér túl sok jót. Erre az évre a kormány 4,7 százalékos ESA–95 szerinti GDP-arányos (nyugdíjpénztárakkal nem korrigált) deficitet irányzott elő – összhangban a konvergenciaprogrammal –, aminek teljesíthetőségével kapcsolatban azonban az előbbi évekhez hasonlóan idén is vannak bizonytalanságok. A piaci konszenzus szerint az elemzők átlagosan 5 százalékos hiányra számítanak, a jövő évre pedig 4,6 százalékot várnak. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az idei eredeti kormányzati deficitcél drasztikus eszközök nélkül nem tartható, ám a beavatkozás a közelgő választások miatt kevéssé valószínű, sokkal inkább a deficitcél későbbi lazítása. Az államháztartási folyamatok mindenképpen aggasztóak maradnak, bár különféle elszámolási ügyeskedéssel a kimutatott államháztartási hiány vélhetően nem különbözik jelentősen a pénzügyi tárca által deklarált céltól. A deficit további csökkentése azonban 2006-tól már könyvelési bűvészkedéssel nem lesz megoldható. Mindez azt jelenti, hogy 2005–2006-ban csak lassan csökkenhet a hiány, ami feszítetté teheti a 2010-es euróbevezetés programját, hiszen ehhez 2008-ra három százalék alá kell(ene) vinni a deficitet. Az egyensúly reméltnél lassúbb javulása tükröződik az euró várt bevezetési dátumának csúszásában is. Két éve az elemzők még 2009-re tették ezt a dátumot – sőt, néhányan 2008-ra –, tavaly decemberben csak 2010-re, s hangsúlyozták a további csúszás kockázatát. Kevesebb gond lesz az inflációs kritérium teljesítésével. A tavalyi év inflációs folyamataira az év eleji adóváltozások és hatósági áremelések nyomták rá bélyegüket. Ezeknek a hatásoknak köszönhetően az infláció az év első részében jelentősen gyorsult, és májusban 7,6 százalékon tetőzött az év/év fogyasztói árindex. Idén az infláció februárban talán már elérte mélypontját, de az év egészében 4 százalék alatt maradhat. A 2005-ös inflációs kilátások is kedvezőek: a tavalyi év közepén elindult dezinflációs trend folytatódhat, aminek köszönhetően év végére 3,7-3,8 százalék körüli szintre mérséklődhet az év/év fogyasztói árindex. Az uniós összevetésben jól szerepelt, régiós szinten viszont már visszafogottnak lehet minősíteni a tavalyi 4 százalékos növekedést, és ennél jobb, a költségvetés helyzetét is javító bővülésre idén nem lehet számítani. A tavalyi GDP ráadásul alig 3 százalékot ért volna el a kiemelkedő mezőgazdasági eredmények nélkül: e szektortól idén hasonló – csaknem 40 százalékos – növekedésre reálisan nem lehet számítani. Mivel a feldolgozóipar növekedésére is lassulást jósolnak, a szolgáltatások hozzáadott értéke pedig csak enyhén emelkedhet, az elemzők szerint nem látható annak a lehetősége, hogy a gazdasági növekedés üteme 4 százalékhoz közel alakuljon. Idén a gazdasági növekedés ütemének lassulására számítunk – vélekedik Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír elemzője. Szerinte a főbb exportpiacokon az üzleti környezet kismértékű romlása várható – ez pedig visszavetheti a tavaly nagyon kedvezően alakuló exportértékesítéseket. Az export – amit az erős forint sem tudott számottevően visszafogni, s így a kivitel csaknem 16 százalékkal emelkedett a 2003-as 4,3 százalék után – teljesítményére rányomhatja bélyegét a nyugat-európai gazdaságok gyenge növekedése és a magánfogyasztás esetében sem számíthatunk gyorsulásra. A beruházások is csak lassan emelkedhetnek, ez is inkább az állami beruházások gyorsulásának (például az útépítéseknek) lesz köszönhető, sőt, a feldolgozóiparban akár a beruházások visszaesése sem zárható ki.