A héten az Európai Parlament is áldását adta az EU következő hétéves költségvetésére (MFF) és a koronavírus kárenyhítését célzó helyreállítási alapra, így ez az akadály is elhárult az elől, hogy a következő évtől összesen mintegy 2000 milliárd eurós forrással is számolhassanak a tagállamok a következő hét évben.

Mint az már ismert ennek a keretnek a 30 százalékának az éghajlatváltozás elleni küzdelmet kell szolgálnia, több mint 50 százalékát strukturális változásokra és innovatív szakpolitikákra kell költeni, amellett, hogy a kohézió és a közös agrárpoitika továbbra is jelentős része marad az uniós költségvetési keretnek. A korábbiakhoz képest most változás, hogy a következő többéves keret rugalmasabban kezeli majd az előre nem látható kihívásokat, azaz könnyebb lesz majd pénzeket átcsoportosítani váratlan kiadásokra.

QP | Quality Placement

Ebből a magyar borítékba összesen mintegy 52 milliárd euró kerül (2018-as árakon számolva), amelyből a kohéziós politikára 22,5 miliárd eurót, agrár közvetlen támogatásra és vidékfejlesztésre 12 milliárd eurót kaphat Magyarország. Ehhez még jön a Helyreállítási és Rezíliencia Alap (RRF) 7 milliárd eurós vissza nem térítendő forrása és a Next Generation EU program egyéb fejezeteiből 1 milliárd euró.

Ez azt jelenti, hogy évente a magyar GDP 4 százalékának megfelelő forrás érkezhet a következő hét évben az uniós költségvetésből, amivel szemben a magyarországi befizetés évente a GDP mintegy 1 százalékára rúg - derült ki az Európai Bizottság által az MFF-ről szervezett online beszélgetésen.

Ehhez jön még hozzá a helyreállítási alap 10 milliárd eurós hosszú lejáratú kedvezményes hitele, amelynek felvételével a magyar kormány szintén számol.

A kormány már betervezte

Az uniós pénzek elköltésének kormányzati terveiről Ágostházy Szabolcs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára számolt be. Mint mondta, a kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra az EU legélhetőbb országai közé kerüljön. Az uniós forrásból megvalósuló intézkedések alapját a gazdaságfejlesztési és versenyképességi fejlesztések adják, a kevésbé fejlett területek kerülnek ismét középpontba, azaz a korábbinál jóval nagyobb arányban lesznek területi operatív programok. Emellett kiemelte, hogy az EU közös törekvéseivel összhangban erőteljesebben jelennek meg a zöld és a digitális átmenet programjai.

A jelenlegi tervek alapján a kormány a következő hétéves időszakban rendelkezésre álló keretet a következőképp költené el:

  • A Vállalkozásfejlesztés és Innovációs Operatív Programra (VINOP, ami korábban GINOP néven futott) a források 30 százaléka menne. Ez elsősorban a kis- és közepes vállalkozások (kkv) kapacitásfejlesztését, technológiaváltását, zöldítését célozzák, illetve az államtitkár szerint ebben a programban jelennek meg legnagyobb arányban a k+f+i támogatások is.
  • Mobilitás Operatív Program (MOP, korábban IKOP) a források 20 százalékát tenné ki, ebben lennének az infrastruktúra fejlesztési, járműbeszerzési, hálózatok összekapcsolását szolgáló pályázatok, de egyebek mellett ebből a fejezetből fordítanak agglomerációs közlekedésfejlesztésre is.
  • A Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP, korábban TOP) az uniós források 19,5 százalékát fedé le. Ennek a programnak az arányát 7-8 százalékkal megemelte a magyar kormány, mert az önkormányzatok támogatási igényei a korábbi kereteket jelentősen meghaladták - indokolta Ágostházy.
  • A korábbi KEHOP-ot a Zöld Infrastruktúra és Klímavédelmi Operatív Program, a ZIKOP váltja, és ez a szelet az uniós források tortájából 19 százalékot hasíthat majd ki. Ebben a programban kapott helyet egyebek mellett az úgynevezett "igazságos átmenet", azaz ebből az alapból tervezi segíteni a kormány a széniparra épülő megyék - leginkább Baranya, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye - zöld átállását.
  • A Humánfejlesztési Operatív Program (HOP) - ami korábban EFOP néven futott - 7,5 százalékos részarányt képvisel.
  • A Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP, korábban KÖFOP) a jelen tervek szerint 4 százalékos részarányt kap, de Ágostházy elmondása szerint ezt növelni fogják, ami nemsokára látható lesz a társadalmi egyeztetési szolgálat oldalon. A kormány úgyanis úgy döntött, hogy a digitális fejlesztéseket (szolgáltatások, hálózatfejlesztések, vállalatok digitális átállása) koordináltabban kell végrehajtani és nem fragmentáltan elhelyezni más operatív programokban.

Nem várnak az unióra

Az ITM államtitkára a tervezésről elmondta, hogy már elkészültek a magyar operatív programok tervezetei, amit a jövő héten a kormány megtárgyal, a két ünnep között pedig benyújtják az Európai Bizottságnak a tárgyalási alapul szolgáló tervezetet. Emellett Ágostházy szerint ezt az anyagot még az év vége előtt a palyazat.gov.hu weboldalon közzé teszik, és várják a hazai szereplők észrevételeit.

Az ITM államtitkára azt is megemlítette, hogy a kormány arról is döntött, hogy bár hivatalosan ezek az alapok még nem elérhetőek, mert nem állnak még teljes mértékben rendelkezésre a szükséges háttérjogszabályok, a nemzeti kockázat mellett a hazai költségvetési előfinanszírozásból jelentős mennyiségű pályázatot jelentetnek meg már január első hetében, illetve február és március elején. Vagyis ezeket a programokat a magyar költségvetésből fogja a kormány finanszírozni az első uniós kifizetések megérkezéséig.

Emellett Ágostházy kiemelte, hogy összhangban azokkal a tervekkel, amelyekről folyamatosan tárgyalnak a bizottsággal, egy olyan kiíráscsomagal fognak elindulni, ami "üzembiztos", azaz "szinte biztosan számolnak a későbbi uniós elfogadottságával". A leginnovatívabb, újszerű elemekkel viszont megvárják a végső megegyezést az uniós szervekkel - tette hozzá.