Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Az első negyedévben a bruttó hazai termék éves összevetésben 2,9 százalékkal bővült. Ez ugyan tíz éve nem látott alacsony tempót jelent, mégis jobb annál, mint amire az elemzők számítottak - a NAPI Gazdaság szakértői konszenzusa 2,3 százalékos várakozást mutatott.

Elhúz a régió

Egyértelműen jobb lett a vártnál a GDP-adat az első negyedévben, a jövőt illetően ugyanakkor már nem olyan optimista Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Hangsúlyozta ugyanakkor: a régió országaival összehasonlítva kiábrándító kép tárul elénk, a szlovák GDP növekedési üteme például 8,9 százalékos, a lengyelektől 7,2-t, a csehektől 6 százalékot várnak az elemzők, de még a német gazdaság is a magyarnál gyorsabb ütemben, 3,3 százalékkal bővült az elmúlt negyedévben. Ebben a helyzetben meglehetős optimizmusra vall konvergenciáról beszélni...


Az export segített, a beruházások fékeztek

Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője úgy véli, amíg nem látjuk a GDP összetevőinek változását külön-külön, addig csak találgatni lehet, miért tért el jelentősen a tényadat az előrejelzésektől. Annyit azért bizonyosan kijelenthetünk, hogy a nettó export hozzájárulhatott a vártnál gyorsabb növekedéshez, hiszen már a márciusi külkereskedelmi adat jelezte, hogy jól alakul a kivitel. A vállalati beruházások a fékező oldalon lehettek, mivel visszaeső trendjüket még a magas tavalyi első negyedéves bázisadat is kiemeli.
A Takarékbank szakértője hasonlóan vélekedett: szerinte a 2,9 százalékos bővülést segítette egyrészt a külső konjunktúra, a javuló exportteljesítmény - márciusban már többletet mutatott a külkereskedelmi mérleg - valamint a lakossági fogyasztás és az enyhe tél. Ez utóbbinak köszönhetően a beruházásokat nem kellett visszafogni, továbbá a lakossági gázszámlák is alacsonyabbak lettek, aminek köszönhetően több pénz maradt a háztartásoknál.

Hogyan fogyasztunk?

A nagy kérdés a fogyasztás alakulása. Trippon szerint a legutóbbi kiskereskedelmi adatok ugyan ennek stagnálását mutatják, ám a banki hitelfelvételek nem estek vissza drasztikusan, ezért nem lehet tudni, miként reagál hosszabb távon a lakosság a megszorításokra. A kérdés az, hogy a hátartások a megszorítások hatásait tartósnak ítéli-e vagy átmenetinek. A GDP-adat talán arra utal, hogy az utóbbi a válasz - véli Trippon Mariann.
Suppan Gergely aláhúzta: a lakossági fogyasztáskisimítás is a vártnál jobban alakulhatott, ami annyit tesz, hogy a megszorítások hatására bekövetkező jelentős reálbércsökkenés ellenére nem csökkent a kiskereskedelmi forgalom, a lakosság ugyanis egyéb forrásokból - tipikusan hitelből - tartotta fönt fogyasztását.

Merre tovább?

Trippon Mariann szerint hosszabb távon az európai gazdaság növekedése tovább húzhatja a magyar exportot és a magas bázis kiesésével javulhat a vállalati beruházási adat is, ugyanakkor a lakossági fogyasztás az év végéig bizonytalansági tényező maradhat. Amennyiben ez utóbbi erősnek bizonyul, akkor a CIB 2,5 százalékos 2007-es GDP-növekedési előrejelzésénél magasabb adat is elképzelhető.
Más véleményen van ugyanakkor Suppan Gergely. Szerinte a következő negyedévben az enyhe tél és az említett fogyasztáskisimítási hatás nem segíti majd a GDP-t, továbbá a bruttó hazai termék mintegy 15 százalékát kitevő oktatást és egészségügyet is utolérik a megszorítások - vagy ha úgy tetszik reformok. Mindkét szektorban számolni kell majd az intézmények összevonásával, létszámleépítéssel, ami akár 1-1,5 százalékponttal is csökkentheti a GDP növekedési ütemét. Suppan a következő negyedévben már csupán 1,5-2 százalékos bővülésre számít, kiemelve, hogy a megszorítások után nem lesz, ami húzza a GDP-t (a szakember szerint az ipari termelés kétszámjegyű növekedése sem fenntartható, ez a csökkenő feldolgozóipari beruházások miatt ütközhet korlátba).