Idén májusban év/év alapon − kiigazítatlanul és munkanapokkal kiigazítva is − hirtelen 2,1 százalékkal csökkent a magyar ipar termelése az év eleji mínuszok és az áprilisi lendület után − derül ki a KSH, az előzetessel egyező részletes adataiból. A termelés visszaeséséhez elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése járult hozzá, amelyet még a járműgyártás bővülése sem tudott ellensúlyozni. Áprilishoz képest az egyhavi teljesítmény 1,3 százalékkal csökkent. Így idén az eddigi öt hónapból csupán egyben, áprilisban volt pluszban az év/év mutató, január−májusban pedig az ágazat termelése még mindig 1,3 százalékos mínuszban jár 2012-höz képest.

 

 

Az ipari export idén az első öt hónapban 2,4, májusban 0,4 százalékkal nőtt 2012-höz viszonyítva. A feldolgozóipari export harmadát adó járműgyártás kivitele májusban 11,9 százalékkal emelkedett, a másik meghatározó alág, az egyhatodos súlyú képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene viszont jelentősen, 19,5 százalékkal visszaesett.

Belföldön a helyzet változatlanul rossz

Az ipar belföldi értékesítése továbbra is mínuszban jár: január-májusban 3,9, májusban 3,2 százalékkal csökkent év/év alapon. A feldolgozóipar belföldi eladásai májusban 5,1 százalékkal maradtak el a tavalyitól.

Az autógyárak kitartóan termelnek, de ez kevés

Májusában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül mindössze négyben regisztrált a KSH termelésbővülést, a többi alágban 2,0 és 20,2 százalék közötti volumencsökkenést mért. A járműgyártás termelése 10,1 százalékkal bővült, kizárólag az exportnak köszönhetően. Az élelmiszergyártás 2,0 százalékkal mérséklődött az értékesítés kétharmadát adó hazai eladások visszaesése miatt; a kivitel azonban nőtt.

A hónapban a feldolgozóipari rangsorban a harmadik helyre csúszott a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása: az alág kibocsátása számottevően, 13,3 százalékkal csökkent. Az iparágon belül - a kereslet erőteljes apadása miatt - a legjobban, 17,5 százalékkal a híradás-technikai berendezések termelése esett vissza. Gyorsult a növekedés üteme a vegyi anyagok gyártásában: a termelés volumene 13,2 százalékkal emelkedett, főként a műanyag-alapanyaggyártásnak köszönhetően. A többi közepes súlyú alágban csökkenést regisztráltak: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék (-6,1 százalék), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék (-6,4 százalék), valamint a gép, gépi berendezés gyártásában (-2,9 százalék). A legnagyobb mértékben (-20,2 százalék) a kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, a jelentős visszaesésben revízió miatti üzemleállás is szerepet játszott.

Kevés az új megrendelés

A kilátások sem jók: májusban a KSH által megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése 3,4 százalékkal csökkent. Az új exportrendelések 4,1 százalékkal visszaestek, míg az új belföldi rendelések 0,9 százalékkal nőttek. Így az összes rendelésállomány 10,4 százalékkal haladta meg a 2012 májusit.

A konjunktúrafelmérések alapján is úgy tűnik, hogy a kilátások lassan, de javulnak, kérdés, hogy ez mikor viszi pluszba az év/év mutatókat. A feldolgozóipari várakozásokat aggregáló beszerzésimenedzser-index (BMI) január−áprilisban meghaladta a stagnálást jelző ötvenes szintet, majd májusban alá került, de júniusban 50,8 pontra javított. A GKI Zrt. konjunktúraindexe az áprilisi jelentős romlás után májusban kétéves csúcsára ugrott, majd júniusban tovább javult, ezzel folytatódott a 2012 őszétől tapasztalható emelkedés. A Reuters legutóbbi, júniusi konszenzusa szerint is némi élénkülésben bízhat az ágazat: az elemzők 2013 egészére 1,8, 2014-re pedig 4,4 százalékos bővülést várnak. A Kopint-Tárki Zrt. tavaszi konjunktúratesztje alapján több mint kétéves zuhanás után újra javultak a feldolgozóipari cégek kilátásai − ezzel együtt a mutatók a stagnálást jelentő 50 pont környékén mozognak, ami legalább a zuhanás végét jelzi. A kutatók szerint a mostani index még mesze van a kiegyensúlyozott gazdasági helyzetet jellemző szinttől, ráadásul egyelőre nem lehet megítélni, hogy tartós javulásról vagy csupán átmeneti kiugrásról van-e szó.