- Mi a célja a kerekasztal munkájának?

- A nyugdíjkerekasztal - eltérően a másik kettőtől - hosszabb ideig működik, hiszen nem rövid távú parametrikus reformban, hanem alapvetően nyugdíjrendszerváltásban gondolkodunk. Arra keresünk választ, hogy mi legyen az állam szerepe, milyen legyen az állampolgár felelőssége a nyugdíjrendszerben és mindez milyen struktúrában valósuljon meg.
Valójában újragondoljuk a '98-as reformot, vagyis a jelenleg működő rendszert.

- A munka során előkerült-e olyan probléma, amely azonnali jogszabály-módosítást igényel?

- Alapvetően közép- és hosszú távra koncentrálunk. Eközben folyik a munka az államigazgatásban, ezeket a javaslatokat véleményezzük, illetve figyelemmel kísérjük.

- Mikorra várható a munka vége?

- Munkatervet 2008 végéig készítettünk, ám ez még közel sem a végső határidő. A mi felfogásunk szerint hatástanulmányok számszerű modellezése nélkül nem érdemes rendszerben gondolkodni. Első lépésben a hatásvizsgálatok keretét határoztuk meg, majd amikor ismerjük a kvantitatív eredményeket és létező alternatívák közül lehet választani, akkor közeledünk a munka végéhez. Ezt követően javaslatainknak társadalmi elfogadottságot is szeretnék szerezni, ekkor dőlhetünk hátra.
 
- Az újabb reform végrehajtása milyen távon várható?
 
- Svédországban tíz évig, Lengyelországban nyolc évig készítették elő az ottani változásokat.
 
- A jegybank alelnöki posztjára történt felkérése miként befolyásolja a kerekasztalnál végzett munkáját?

- A mostani elnöki pozíciómat az MNB alelnöki posztjára cserélem. Elnökölni nem szeretnék a jövőben, de a kerekasztal munkájában külső szakértőként - leendő jegybanki munkatársaimmal közösen - továbbra is részt veszek.