Az év eddigi részében a Pénzügyminisztérium által vártnál kissé kedvezőbben alakult az államháztartás pénzforgalmi helyzete - fogalmazott Veres János pénzügyminiszter. Hozzátette: kézben lehet tartani a 2006-os folyamatokat, nem áll fenn sem annak veszélye, hogy a bevételi oldalon nagy elmaradás történne, sem azé, hogy a kiadási oldalon túlteljesítés következne be.

Hogyan teljesít a magyar gazdaság?

Magyarország növekedési többlete az EU-átlaghoz képest 3 százalékpontra nőtt, legfontosabb ennek fenntartása, ez adja ugyanis a felzárkózás lehetőségét - mondta Veres János.

A pénzügyminiszter felszólalására Varga Mihály, az előző kormány pénzügyminisztere úgy reagált: hazánk gazdasága régiónk átlaga alatt fejlődik. A térségben a World Economic Forum adatai szerint Magyarország versenyképessége romlott a leginkább, a hitelminősítők lépései után pedig hazánk a korábbinál kockázatosabb adóssá vált - tette hozzá. Kiemelte: a problémák megoldását a munkaerőpiacon és az államháztartásban kell keresni.

A vártnál magasabb januári inflációs adat kapcsán Varga Mihály úgy vélte: ez azt mutatja, hogy a keresleti oldalon végrehajtott adócsökkentés csak hosszabb távon, a verseny függvényében hat, míg az adóemelés hatása rögtön megjelenik. A munkanélküliség növekedése kapcsány megjegyezte: az állástalanok, illetve a hivatalos szóhasználattal álláskeresők számának emelkedését nem magyarázza a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetése. A volt pénzügyminiszter szerint olyan programokra van szükség, amelyek a beruházásokat, a munkahelyteremtést szolgálják.

Mit kell tenni a választások után?

A választások utáni időszak teendőit illetően a jelenlegi pénzügyminiszter kijelentette: a nyáron olyan parlamenti döntéseket kell hozni, amelyek előkészítik az államigazgatási, az önkormányzati, az egészségügyi és oktatási rendszer átalakítását, illetve a konvergenciaprogram szeptemberig történő kiegészítését.

A választás után a bizalom visszaszerzése és a valódi adatok közlése a legfontosabb - fogalmazott Varga Mihály az államháztartás helyzetére célozva. Véget kell vetni az államháztartási trükköknek, azaz az áfavisszautalások, a pályázati pénzek, agrártámogatások időbel elcsúsztatásának - tette hozzá.

Az igazság pillanata a választások után jön el - jelentette ki Stumpf István, a Fidesz-kormány volt kancelláriminisztere. Szerinte strukturális tartalmi változásra van szükség az államháztartásban, miközben fel kell készülnünk egy folyamatos válságra és annak kezelésére. A politikus úgy véli, választások után három dologra van szükség: azonnali új pótköltségvetésre, a konvergenciaprogram kiegészítésére és a második Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásainak véglegesítésére, illetve e három terület összehangolására.

Járulékcsökkentési adok-kapok

Varga Mihály felszólalásában újfent szorgalmazta a 10 százalékpontos járulékcsökkentést. Mint mondta, ezzel a lépéssel dinamizálnák a munkaerőpiacot, s az ebből adódó foglalkoztatásbővülés hatására pedig többen fizetnének kevesebbet.

Veres János ezzel a járulékcsökkentési javaslattal kapcsolatban megismételte: a lépés 650 milliárd forint állami bevételkiesést eredményezne, ráadásul a vállalkozók a náluk maradt összeget nem csak munkahelyteremtésre, hanem inkább fejlesztésre vagy beruházásra fordíthatják, de osztalékként is hazavihetik. Egy vállalkozó csak akkor növelné az alkalmazottak létszámát, ha bővítést a termékei vagy szolgáltatásai iránti többletkereslet indokolja - húzta alá a pénzügyminiszter.

Varga szerint ugyanakkor rá kell bízni a vállalkozásra, mire fordítja a járulékcsökkentés révén megmaradó forrást. Ha beruházásra és a versenyképesség növelésére használják fel, az sem baj, hiszen hosszabb távon ezek is munkahelyet teremtenek - vélte a fideszes szakpolitikus.

Urbán László, az MNB ügyvezető igazgatója - hangsúlyozottan a saját véleményét ismertetve - nem tartotta irreálisnak a munkaadói tb-járulékok 10 százalékpont körüli csökkentését, ha ezzel egy időben például 5 százalékkal nőnek a munkavállalói járulékok. Az MTI beszámolója szerint Urbán hangsúlyozta, hogy olyan mértékű adókra van szükség, amit mindenkitől be lehet szedni, és erős "adófizetési könnyítésnek" nevezte az evát - tette hozzá a szakember.

Vállalat-menedzsmentet az állami szférának!

A kormányzati szektor nem profitorientált vállalkozás – jelentette ki Bokros Lajos, volt pénzügyminiszter. Ez viszont nem jelenti azt - tette hozzá -, hogy a költséggazdálkodásban nem lehetne még szigorúbb, mint egy vállalat, hiszen az állampolgárok adóforintjairól van szó. A modern menedzsmentmódszerek, amelyek szükségesek egy vállalat hatékony irányításához, meghonosodhatnának a közgondolkodásban és a parlamentben – mondta Bokros.

A volt pénzügyminiszter előadásában a közfinanszírozás reformjának szükségességét hangsúlyozta. Szerinte az átmeneti időszak érett szakaszában lévő gazdaságoknak, így a magyar gazdaságnak a közfinanszírozás mellett az egészségügy, a nyugdíjrendszer, az oktatás és a helyi közgazgatás reformjára van szüksége. Bokros szerint az államadósságot és a hiányt központosítva kell menedzselni. Hozzátette: szabályozni kellene a PPP-projektek finanszírozását, csökkenteni a fejlesztési bank szerepét, illetve korlátozni kell a nyílt végű állami garanciavállalási programok rendelkezésre állását. Kiemelte, hogy eddig egyik átmeneti ország sem fejezte be a közfinanszírozás reformját, egyrészt a rendelkezésre álló rövid idő, másrészt amiatt, hogy az átalakítandó intézmények mozgó célpontot jelentenek.

Reformok és eurócsatlakozás

Az államháztartási reformok óhatatlanul a megszerzett jogok sérülésével járnak, ami felkészületlenül éri az országot - jelentette ki Bod Péter Ákos.

Az MTI-Eco tudósítása a volt jegybankelnök szerint feltorlódtak a reformok, így 2006-2007-ben sokkal többet kell elvégezni időarányosan, mint az elmúlt években. Reményét fejezte ki, hogy a szükséges lépéseket a piac az eddiginél határozottabban kényszeríti ki.

Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke politikai ciklusokon átívelő megoldásokat sürgetett, és a fiskális fegyelem erősítésére törvényi szabályozást vagy fiskális tanács létrehozását vetette fel. Mint mondta, ahhoz, hogy az ország 2008-ra teljesítse a maastrichti kritériumokat, legalább GDP-arányosan 5,5-7 százalékos mértékű korrekcióra lenne szükség.

A 2010-es eurócsatlakozás ára politikai és szociális értelemben túl nagy, jelenleg nincs olyan politikai erő, amely ezt felvállalná - vélekedett Stumpf István. Varga Mihály az euróbevezetést olyan maratoni futóversenyhez hasonlította, amelyhez bár rég el kellett volna kezdeni az edzéseket, a kormánynak csak egyre később és később akaródzik nekiállni a tréningeknek.

Mi a helyzet Lengyelországban?

Nagyon erős a szkepszis az eurózóna-csatlakozás kapcsán Lengyelországban - fejtette ki előadásában Marek Belka, volt lengyel pénzügyminiszter. A politikai szerepvállalását csak vendégmunkának aposztrofáló közgazdász két euró-ellenérvet említett hozzátéve, hogy egyikkel sem ért egyet. A leértékelődési aggodalmak mellett az ellentábor arra hivatkozik, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése túl magas szociális költséggel jár. Belka szerint lehet, hogy a szociális költségek terén sok újonnan csatlakozott országnál - köztük Magyarországon - ez a helyzet, ám Lengyelországban nem. A megszorításoktól nem kell tartani, hiszen az eredetileg tervezett, 4,5 százalék helyett csupán 2,8 százalék lett a költségvetés GDP-arányos hiánya tavaly - tette hozzá.

QP | Quality Placement