Csak megy tovább, tovább és tovább, mármint a Magyar Nemzeti Bank a kamatcsökkentés útján - kezdi a tegnapi vágásról szóló tudósítását a Financial Times (FT). Ezúttal harmadszor reszelték le a hitelköltségeket 10 bázisponttal, 2,4 százalékra. Ez azt jelenti, hogy 2012 augusztusa óta 4,6 százalékkal csökkentették az alapkamatot. Az MNB indoklásában kiemelte az árak 0,1 százalékos csökkenését áprilisban. Hiába várható a GDP további bővülése, ez várhatóan nem hozza vissza az inflációs nyomást, mivel a gazdaság összeszottyadt állapotból próbál megerősödni.

A szakértők azt találgatják, mi maradt még az MNB tarsolyában, van-e még lejjebb a magyar alapkamatnak. Az MNB nem adott eligazítást arról, mit szándékozik kezdeni az alapkamattal - emeli ki William Jackson, a londoni Capital Economiics tanácsadó cég elemzője. Az infláció alakulása nem ad egyértelmű eligazítást: igaz ugyan hogy a szakértő szerint a rezsicsökkentés hatásának kifutásával emelkedő pályára állnak az árak, ám a gazdaságban lévő nagy kapacitástartalékok miatt aligha közelítik meg idén és jövőre a jegybank háromszázalékos célját. Jackson ezért további vágásokra számít a következő hónapokban, talán 2,2 százalékra mehet le az MNB kamata.

Lélektani határ

A szakértők már csak méretei miatt is Lengyelországot tartják a kelet-közép-európai államok koronahercegének, ezért némi megütközést kelt, hogy Magyarország merészelte a lengyelénél alacsonyabbra vinni alapkamatát. A lengyel gazdaság ráadásul jobb lábon áll, a gazdaságirányítás kiszámíthatóbb, mint Magyarországon.

A mesebeli múltban a lengyel alapkamat masszív pszichológiai határként működhetett, ám voltak, akik már tavaly is látták, hogy ez a tradíció ködbe vész - mondja Abbas Ameli-Renani, az RBS bank stratégája arra utalva, hogy sokan hülyének nézték egy éve, amikor azt mondta, hogy a lengyel szint alá, 2,4 százalékig eshet a magyar alapkamat. Ma bezzeg mindenki további csökkentésre számít. Ameli-Renani is így gondolja, és akárcsak Jackson, ő is további 10-20 bázispontos vágást jósol.

Szemet hunynak

Orbán Viktor miniszterelnök nagyon akarta a kamatszint leszorítását, mert részben ettől várta a hazai vállalatok finanszírozásának javulását, a gazdasági növekedés ösztönzését. Amikor a hitelköltségek mondjuk hat százalékról négyre esnek, akkor az a pénz árának jelentős csökkenése. Ha azonban három százalék alatt tized százalékpontokkal mérséklődik a kamat, annak vajon mi a hatása az üzleti kamatokra?

Különösen akkor, ha egy ország adóssága - ahogy azt Magyarország estén látjuk - nagyon magas, s ezért az alacsony kamatok a devizaárfolyam elszállásával fenyegetnek? Ameli-Renaninak erre is van két válasza. Az egyik, hogy hiába alacsony az alapkamat, ha figyelembe vesszük a mínusz 0,1 százalékos inflációt, akkor a feltörekvő országok közül csak Brazília kínál a 2,5 százalékos magyar hozamnál magasabb megtérülést. A másik, hogy a befektetők egyelőre szemet hunynak a magas adósság felett, amit kompenzál a folyó fizetési mérleg szintén jelentős többlete.

QP | Quality Placement