Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
A Monetáris Tanács által kiadott közlemény szerint a várhatóan javuló fundamentumok és a 250-260 forint közötti euró-árfolyamszint mellett elérhetőnek látszik a 2005. év végi 4 százalékos inflációs cél. A testület ugyanakkor nem kívánja monetáris szigorítással ellensúlyozni a 2004. évi adóintézkedések egyszeri árszintnövelő hatásait, mert úgy értékeli, remény van arra, hogy ezen intézkedések nem veszélyeztetik a 2005. évi inflációs cél elérését. A gazdasági növekedés üteme Magyarországon évi 3 százalék körül alakul. Lényeges gyorsulásra sem az idén, sem a következő évben nem számíthatunk, sőt a jelenlegi ütem fenntartásához, vagy némi gyorsulásához is szükség lenne az EU gazdaságainak a stagnálásból történő kimozdulására, a növekedés beindulására - áll az MT állásfoglalásában. Bár remélhető, hogy az USA gazdasági élénkülése beindítja majd az európai gazdaságok növekedését is, ám sok a bizonytalanság. Itthon kedvező fejlemény, hogy növekedett a termelők és a fogyasztók bizalmi indexe, és növekedni látszanak a beruházások is. A testület ugyanakkor arra számít, hogy 2004-ben lényegesen csökkenni fog a fogyasztás hosszú távon fenntarthatatlan emelkedése és a lakosság beruházási kereslete is számottevően mérséklődik majd. Ezen hatások együttes eredményeként 2004-ben a javuló konjunkturális helyzetben is legfeljebb 3-3,5 százalék körüli gazdasági növekedés várható, ám kedvezőbb, a beruházások és az export vezérelte szerkezetben. Az EU-csatlakozás nem jelent automatikus növekedés-gyorsulást, a felzárkózás lehetőségének kihasználása nagyrészt a hazai gazdaságpolitikán múlik. Az MT az európai konjunktúra várható élénkülése ellenére sem vár 2005-ben 3,5-4 százaléknál magasabb ütemű GDP-növekedést, mivel a korábbiakban nagymértékben megromlott makrogazdasági egyensúly helyreállítása hosszú éveket vesz igénybe, ami csak a belső kereslet minimális növekedését teszi lehetővé. A munkapiacon a dezinflációhoz való határozott vállalati béralkalmazkodás jelei továbbra is késlekednek, a vállalatok a munkaerő-kihasználás visszafogásával alkalmazkodtak. A munkanélküliségi ráta emelkedő trendjét 2003 elején elsősorban az állami szféra dinamikus létszámnövekedése törte meg, a versenyszférában nincs jele a foglakoztatás növekedésének. A testület úgy véli, hogy a nominális béralkalmazkodás idei lassulása nagy valószínűséggel átmeneti. Bár a külső egyensúly alakulása a piaci szereplők aggodalmát váltotta ki, az MT arra számít, hogy jövő évtől Magyarországra is érvényes európai uniós gazdaságpolitikai koordinációban való részvétel, valamint a kormány elkötelezettsége az euró 2008-as bevezetése mellett garanciát jelent arra, hogy a költségvetés évről évre mérsékelni fogja finanszírozási szükségletét. A külső finanszírozási igény várható csökkenéséhez az is hozzájárul, hogy a lakástámogatások szigorítása valószínűleg lefékezi a lakossági hitelexpanziót is. Az európai konjunktúra várt fellendülése esetén a vállalati szektor nettó finanszírozási igénye nőhet meg, de ez automatikusan egészségesebb szerkezetben fog finanszírozódni. Az elmúlt időszakban a közép- és kelet-európai régió kockázati megítélése általánosan romlott - szögezi le az állásfoglalás. A forinthozamok és az árfolyam jelentősen ingadozott, ekkor a jegybank átmenetileg nyílt piaci műveletekkel tartotta fenn az állampapírpiac likviditását. Az MNB-nek nincs a hozamgörbe hosszú végére vonatkozó hozamcélja, a nyíltpiaci beavatkozást nem a hozamok szintje, hanem a piaci helyzet alakulása indokolta. Az euró 2008-as bevezetéséhez jelentős költségvetési kiigazításra van szükség, ami a hátralévő időben még szigorú és következetes gazdaságpolitika mellett elvégezhető. Ahhoz, hogy az Európai Unió piacain a magyar vállalatok versenyképesek legyenek, a költségvetési kiigazításokat úgy kell megvalósítani, hogy az adóterhek ne növekedjenek, a költségvetés újraelosztó szerepe folyamatosan csökkenjen. Ebből a szempontból a testület kedvező jelnek értékeli a jövő évben az államháztartásban tervezett létszámleépítésből származó megtakarítást. Az állami szektor alrendszereinek szükséges reformja nélkül a magyar gazdaság növekedése tartósan lemaradhat a potenciális növekedési ütem mögött. Az MT rövidtávon az infláció emelkedésére számít, elsősorban amiatt, hogy az elmúlt két év gyors belföldi keresletnövekedéséből származó inflációs nyomást a jegybank csak részben tudta ellensúlyozni, de hozzájárult az elmúlt években bekövetkezett gyors reálbérnövekedés költségoldali inflációs nyomása is. Így 2003. év végén 5 százalék körüli infláció várható. Az árszint egyszeri megugrását eredményezi, hogy 2004 elején módosulnak az adótörvények. A végső fogyasztást terhelő indirekt adóemelés 1,6 százalékponttal - éves átlagban mintegy 6,6 százalékra - emelheti a 2004-es fogyasztói árindex nagyságát. Előretekintve azonban a belföldi kereslet és főként a fogyasztás számottevő lassulására számít a testület, ami az elkövetkező két évben az infláció mérséklődése irányába fog hatni. Szintén támogatja a dezinflációt, hogy az elmúlt néhány hónapban a forint erősödött, és megközelítette a júniusi leértékelődés előtti szintet. Az adóváltozások egyszeri hatása nélkül az infláció 5 százalék körül alakul. Ez akkor teljesül, ha az inflációs várakozásokba nem épül be az átmenetileg tapasztalt árnövekedés, és a 2005-re vonatkozó ár- és bérmegállapodásokat előretekintő módon, az egyszeri intézkedések által nem növelt inflációs folyamatok figyelembevételével kötik meg. Az MT szerint a monetáris politikának nem szükséges szigorítással reagálnia az infláció átmeneti megemelkedésére, ha az nem jár a várakozások növekedésével, és nem veszélyezteti a 2005 év végére kitűzött 4 százalékos inflációs cél elérését.