Magyarországon elsősorban a menedzsmenttudás hiányosságai jelentenek akadályt a kockázati tőkealapok forrásainak igénybevételében az innovatív cégek számára - mondta Oszkó Péter, a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója, volt pénzügyminiszter a Napi Gazdaság innovációs konferenciáján. Oszkó szerint az üzleti tervek megírásához, a megtérülés számolásához nemcsak megfelelő termékre vagy szolgáltatásra van szükség, hanem a terveket megfelelően végrehajtó menedzsmentre is, a kockázati tőkebefektetők döntéseit 50 százalékban határozza meg az utóbbi szempont. A kockázati tőke meglehetősen drága, még a JEREMIE-s finanszírozásban is 25-30 százalékos éves megtérülést vár el a befektetés 4-5 évére, ennek kitermelésére nem minden üzleti terv képes - tette hozzá Oszkó. Az elvárt növekedést elsősorban külföldi terjeszkedésre, értékesítésre készülő vállalkozások tudják elérni.

Az Egyesült Államokban a kezdő vállalkozások nem hitelfinanszírozásban gondolkodnak, hanem abban, hogy életképes ötletüket kockázati tőke bevonásával valósítsák meg, ezért Európában is kérdés, hogy miként lehetne a kockázatitőke-piacot fellendíteni, korábban - főként a kelet-európai térségben - nem jött létre olyan környezet, amely az ehhez szükséges infrastruktúra kialakulását eredményezte volna.

Az EU döntése alapján az alapkutatásokat továbbra is közösségi forrásokból kell finanszírozni, ahol azonban már piacra érett vállalkozások, termékek vagy szolgáltatások vannak, a forrásokat a JEREMIE-program biztosíthatja. Ennek logikája, hogy az unió kockázati tőkealapokba fektet pénzt (ezeknek akár 70 százalékát is megfinanszírozza), a fennmaradó harminc százalékot azonban magántőkésnek kell biztosítania, aki egyben az alapokat is működteti, és a pénzeket megtérülési igénnyel kihelyezi. Mindez hirtelen megmozdította a befektetőket, mind magán, mind pénzügyi vonalon, Magyarországon 2010-ben 8 ilyen kockázati tőkealap indult el (szemben a korábbi 1-2-vel) - a tapasztalatok pedig az eddigiek alapján kedvezőek - tette hozzá Oszkó.

A kockázati tőke azonban nem képest a teljes k+f és innováció finanszírozását megoldani, szerepe ott kezdődik, ahol üzleti megtérülést lát, azaz kiesnek a körből az alapkutatások. Emellett a kockázati tőkealapok üzleti inkubációs tevékenységet is végeznek.

 

Két évig tarthat a forrásbőség

A kockázati tőkealapok a magyar szabályozás alapján csak zártvégűek lehetnek, a JEREMIE-program pedig még szigorúbb határidőkre vonatkozó elvárásokat fogalmaz meg - mondta Oszkó Péter. Utóbbiból adódik a rendszerben megfigyelhető némi rugalmatlanság, ráadásul mivel a forrásokat 2013 végéig kell kihelyezniük az alapoknak, addig forrásbőségre számíthatnak a vállalkozások, ezt követően azonban - ha minden így maradna - megszűnnének a finanszírozási lehetőségek, veszélybe kerülne a kezdő vállalkozások kialakuló "ökoszisztémája" - fogalmazott az elnök-vezérigazgató. A megoldást a folyamatos kihelyezés jelentené. A PortfoLion kockázati tőkealapja eddig 10 befektetési döntést hozott, egyharmad-egyharmad részben információ-, illetve biotechnológiai területen.