Nehéz dolgozókat találni akkor, amikor az emberek a szociális ellátásokat részesítik előnyben a gyári munkával szemben - kommentálta a Bloombergnek a szerdán közölt, továbbra is lesújtó munkaerőpiaci adatokat a Flextronics magyarországi pénzügyi igazgatója. Hetényi Márk elmondta: a zalaegerszegi telephelyére 900 munkást kereső Flextronics a helyi munkaügyi központon keresztül 1400 munkanélkülit értesített, akik közül viszont alig 250-en jelentek meg, és ezek jelentős része is szándékos hibákat követett el a felvételi teszt megírása során. Végül ötvennél kevesebben feleltek meg. A Bloomberg által idézett KSH-adatok szerint a magyarországi számítógép-üzemekben dolgozó munkások átlagbére 93 ezer forint körül alakul, azonban ennek a kétharmadát is meg lehet kapni segélyként. A híradás nem említi, ám tény, hogy egy kétgyermekes családnál, ahol mindkét szülő ilyen átlagbért visz haza, az összjövedelem a KSH által számított létminimum alatt marad. Igencsak racionális döntést hoz tehát az, aki - amíg módja van rá - inkább a segélyt és mellette jó eséllyel a feketemunkát választja, amivel egyben elkerüli a munkába járás költségeit is. A munkaerőpiaci folyamatok kutatói előtt egyébként nem ismeretlen az a jelenség, hogy a kiközvetített szándékosan rontja el a tesztet, mert számára jobban megéri a segélyt választani. Rejtve marad annak a munkanélkülnek az opportunizmusa, aki nem akar elhelyezkedni, és ezért szándékosan rontja el a felvételi tesztet, hiszen így alkalmatlannak minősül derül ki Bódis Lajos tanulmányából, amely a multinacionális tömeggyártó üzemek és az állami munkaközvetítés viszonyát vizsgálta az ezredfordulón. Hozzáteszi: a munkába állást elkerülendő a közvetítés során a munkanélküli is bemutathat orvosi igazolást. Mivel ennek felülvizsgálata költséges a hatóság számára, a megfelelő orvosi igazolás beszerzésével a munkanélküliek viszonylag egyszerűen elkerülhetik a nem kívánatos munkafajtákra való kiközvetítésüket. A nyilvántartott munkanélküliek jelentős része - köztük sok szakképzetlen - orvosi igazolással rendelkezik arról, hogy bármilyen fizikai munkára alkalmatlan - olvasható a tanulmányban. Bódis megállapítja továbbá, hogy ahhoz, hogy a munkahely megfelelő legyen az álláskereső számára, az oda-vissza utazás tömegközlekedéssel naponta legfeljebb három órát vehet igénybe, míg a kisgyermekét egyedül nevelő szülő esetében ez a maximális időtartam csak két óra. Az állástalanok munkába állástól való ódzkodására ad magyarázatot a szegénységi csapda elmélete. E szerint miután a munkanélkülinek sikerül állást találnia, akkor a fizetése miatt elveszíti a jogosultságát a segélyre, vagyis a munkába állással kevesebb - vagy csak nagyon kicsivel több - jövedelemhez jut havonta. A támogatások elvesztésétől tartva az emberek félnek elmenni dolgozni, inkább feketén vállalnak munkát - mondta korábban az fn.hu-nak Semjén András, az MTA KTI tudományos főmunkatársa. Szerinte azzal lehetne ösztönözni a segélyen lévőket a visszatérésre, hogy amikor elkezdenek dolgozni, csak fokozatosan vonják meg tőlük a segélyt. A kormány Út a munkához programjának egyik pontja épp a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérsékléséről szól. Ez a jelen állapot szerint viszont nem a segély fokozatos megvonását jelenti, ám az igaz, hogy ettől az évtől kezdve egy családban egyidejűleg csak egy rendszeres szociális segélyes, és egy rendelkezésre állási támogatásban részesülő lehet. A programban egyébként szerepelnek ugyan a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság feltételei is, ám ezek egy része - például a felajánlott munka visszautasítása - könnyen kikerülhető.