A 2015-ös migrációs válság óta rendszeresen téma egyes magyar médiumokban a migránsok beáramlása, illetve ezzel kapcsolatban az Európai Unió reakciói. Ez annak fényében kiemelten érdekes, hogy 2015 és 2020 között összesen 2788 menekültet fogadott be Magyarország. Ezt a képet árnyalja, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2020-ban közel 200 ezer külföldi állampolgár tartózkodott Magyarországon - írja a GKI Gazdaságkutató Zrt. közleményében.

A szám azonban kissé torzít, mivel az egyszerűsített honosítási eljárás hatása miatt sokan kaptak magyar állampolgárságot (a GKI becslése szerint 110 ezer fő) azok közül, akik azelőtt külföldiként éltek hazánkban (ezt jelzi az is, hogy tíz év alatt 50 ezer fővel csökkent a Magyarországon tartózkodó román és 12 ezer fővel a szerb állampolgárok száma). Szintén magyar állampolgárok lettek a letelepedési kötvénnyel érkező külföldiek is (mintegy 20 ezer fő). Az itt tartózkodó külföldiek 40 százaléka uniós állampolgár, 60 százaléka pedig harmadik országbeli. Országok szerinti bontásban a legtöbben Ukrajnából (30 ezer fő), Romániából (22 ezer fő), Kínából (20 ezer fő) és Németországból (18 ezer fő) érkeztek hazánkba.

Kapcsolódó

Az EU-átlaghoz képest nálunk alacsony a külföldiek aránya, de a kivándorlóké magas

Magyarországon 2020-ban a V4 országokhoz hasonlóan alacsony, 2 százalékos volt a külföldi állampolgárok aránya (Csehországban 5, Lengyelországban és Szlovákiában 1-1 százalékos), ezzel szemben az uniós átlag 8 százalék. Ugyanakkor a kivándorló állampolgárok aránya a népességhez képest magas, 5 százalékos a V4 országokban (kivéve Csehországot, ott 2 százalék), míg az uniós átlag 3 százalék.

Több mint egymillió határon túli kapott állampolgárságot

Az egyszerű honosítási eljárás keretében összesen 1,1 millió határon túli magyar kapott állampolgárságot, a KSH 2015-ös tanulmánya szerint viszont 10-ből 9 új kettős állampolgár külföldön élt - jegyezte meg a GKI.

Munkaerő piaci tekintetben két fő csoportot lehet megkülönböztetni, a bejelentett vagy az érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi munkavállalókat. A bejelentett munkavállaló lehet az unióból (és bizonyos hiányszakmák esetén Ukrajnából és Szerbiából) érkező vendégmunkás, munkavállalási engedélyt pedig jellemzően a harmadik országból érkezett vendégmunkások igényeltek. A legnagyobb hatása a külföldi munkavállalóknak 2018-ban volt, amikor az összes munkavállaló közel 2 százalékát ők adták. Továbbá elmondható, hogy az ukrán, szerb és román vendégmunkások jellemzően fizikai munkát végeznek, a Nyugat-Európából érkezők pedig jellemzően felsővezetői vagy speciális szaktudást igénylő feladatokat látnak el - írja a GKI.

Kép: KSH

A gazdaságkutató megállapítása szerint elmondható, hogy Magyarország nem népszerű végső célpontja a vendégmunkásoknak. A kelet felől érkező munkások sok esetben továbbhaladnak nyugatabbra, Ausztria és Németország felé a magasabb fizetések miatt. A nyugatról érkező vendégmunkások számát, mivel jellemzően multinacionális, azon belül is főleg német cégeknél dolgoznak, a nyugati cégek terjeszkedése határozza meg. A későbbiekben számítani lehet az Ázsiából érkező munkavállalók számának növekedésére, tekintettel az újonnan építendő dél-koreai és japán akkumulátor gyárakra és vegyipari üzemekre.