Bajnai Gordon szerint a válság legfontosabb oka, hogy a világot irányító egyensúly kapzsiság és félelem között már évekkel ezelőtt felborult. Miután az inga tarthatatlan mértékben kilengett az egyik irányba, a pénzpiacok összeomlása után a félelem lett az úr a világban, s a piacok működése egészen addig nem áll helyre, amíg ez meg nem szűnik. A miniszterelnök szerint épp ezért nem szabad soha elfelejteni a tavalyi évet, tanulságait pedig fel kell használni - hangzott el a Euromoney konferencia nyitóbeszédén.

Szükségből erényt?

Bajnai szerint a válságnak minden ország számára személyre szabott üzenete van, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. Magyarország helyzeti előnye, hogy hozzászokott a válsághelyzetekhez, s így volt képes rendkívüli megszorítások árán helyreállítani a fiskális egyensúlyt, egyúttal felmérni azt is, hogy a jövőben nem lehet a növekedést az olcsó és könnyen hozzáférhető külső forrásokra alapozni. A miniszterelnök szerint Magyarország erényt kovácsolt a szükségből azzal, hogy a válságkezelési intézkedésekkel együtt a több mint egy évtizede halogatott strukturális reformokat is elindította, s számos országgal ellentétben hosszú távú megoldásokban gondolkodott.

Bajnai szerint amikor a magyar kormány az IMF-hez fordult 2008 végén, sokan úgy vélték, önként ültünk a szamárpadba; mára ez a szamárpad annyira tele van, hogy könnyebb mögötte elveszni, mint mellette helyet találni. A nemzetközi mentőöv azonban hozzásegítette az országot, hogy a költségvetési hiányt másfél év alatt 5 százalékponttal mérsékelje, s 2009-ben 3,8 százalékos, 2010-ben pedig a várakozások szerint 3,9 százalékos GDP-arányos deficitet érjen el.

A miniszterelnök szerint a rövid távú válságkezeléssel párhuzamosan elindított reformok, úgy mint az adórendszer és a nyugdíjrendszer átalakítása hosszabb távon is hozzásegíthetik Magyarországot a sikerhez. Bajnai szerint ehhez az kell, hogy a gazdaság bővülése 2 százalékponttal meghaladja az európai átlagot, hiszen csak ekkor érezhető a siker, s folytatódhat megfelelő ütemben a modernizáció.

Eurócsatlakozási céldátum, legkésőbb ősszel?

A fiskális szigor révén az idén európai szinten az ötödik legalacsonyabb költségvetési hiánnyal kalkulálhat a kormány; ez a JP Morgan megítélése szerint hozzásegítheti Magyarországot ahhoz, hogy a térség országai közül először csatlakozzon az euróövezethez. A monetáris unióhoz való csatlakozással kapcsolatban az elmúlt időszak eredményei fényében egyértelműbben nyilatkozott a miniszterelnök. Míg korábban a csatlakozási dátum kitűzésének dátumára sem tett javaslatot, a Euromoney-konferencia nyitóbeszédében úgy fogalmazott, legkésőbb ősszel meghatározhatják a csatlakozási célt.

Bajnai szerint az eurózónához való csatlakozásra a lehető leggyorsabban szükség is van, de kellenek a további reformok, hogy az euró kifizetődő legyen. Éppen ezért a miniszterelnök szerint a következő kormánytól is prudens fiskális politikára és a strukturális átalakítások folytatására van szükség. A forint árfolyam-ingadozásai – ahogy azt az elmúlt időszakban is tapasztalhattuk – jelentős mértékben veszélyeztetik az ország gazdaságának versenyképességét, az euró bevezetésével ez is elkerülhető lenne.

Ezeken túl a következő kormánynak 1,7 millió politikai oka is lesz arra, hogy ne térjen le a szakértői kormány által kijelölt pályáról – figyelmeztetett Bajnai Gordon, aki szerint azt követően, hogy Magyarország sikeresen állította helyre piaci bizalmat (ez a kormányfő szerint nem csak a forint árfolyamában, de a csökkenő CDS-felárakban és a mérséklődő kamatokban is tükröződik) a befektetők a legnagyobb kockázatnak épp a kormányváltást tartják. Ezért, ha a következő kormány jelentősen eltér a szabadpiacok által üdvözölt gazdaságpolitikai iránytól, úgy 1,7 millió devizahiteles helyzetét sodorja veszélybe, egyúttal 1,7 millió szavazat elvesztését kockáztatja, ezt pedig egyetlen párt sem engedheti meg magának.

Jövőre már 3,5-4 százalékos GDP-növekedés

Bajnai szerint a 2010-es évtől ható reformok folytatása és a fiskális szigor fenntartása már csak azért is kifizetődő lehet, mert ezek révén már 2011-ben 3,5-4 százalékos GDP-növekedést lehet elérni. A Napi Gazdaság kérdésére, miszerint mikor lehetünk túl a válság csúcspontján a miniszterelnök úgy fogalmazott, az év felétől már csökkenhet a munkanélküliség, amely addigra 11 százalékon tetőzhet - ekkorra a negyedév/negyedév alapú GDP-növekedés is megindulhat. A munkaerőpiac hanyatlása, amely az egyéb makrogazdasági mutatók romlásánál később áll meg jelentheti csak a válság tetőzését – figyelmeztetett ismét Bajnai.

A következő kormánynak a korábbinál lassabb növekedéssel és a nyílt piaci finanszírozás nehezebbé válásával kell számolnia Bajnai szerint. Épp ezért stratégiaváltásra van szükség - az olcsó és könnyen elérhető hitelek ideje lejárt, erről a kábítószerről végleg le kell jönnie Magyarországnak, fogalmazott a miniszterelnök.

A következő kormánynak arra is fel kell készülnie, hogy nem biztos, hogy ott fognak újra megnyílni a munkahelyek, ahol megszűntek. Bár Magyarország egyelőre szerencsésnek tűnik e szempontból ahogy arra Richard Ensor is rámutatott a Bosch gyár Walesből Magyarországra költözése kapcsán, az európai versenyképesség alakulása is radikálisan befolyásolja Magyarország versenyképességét.

Arra a kérdésre, hogy a döntéshozatali moratórium lassíthatja-e a reformokat a választások előtti időben a kormányfő úgy válaszolt, a korábban tervezett érdemi lépésekre sor fog kerülni, a korrupció-ellenes törvénycsomagnak az államfő által javasolt módosítások figyelembe vételével újragondolt változatát szavazásra bocsátják, valamint a közmű-kódex is elkészül a választások előttig. Bajnai kiemelte, a válságmenedzsment folytatódik.