A virsli az egyik olyan húsipari termék, amely a szilveszteri vacsora vagy az éjféli svédasztal egyik menüjében biztosan szerepel. Roppanós, frankfurti juh vagy műbeles, mindez csak ízlés dolga, ám az már nem, hogy azért az árért vajon mennyi húst vásárolunk a virsliben. Korábban írtunk arról, hogy egyre több a tudatos vásárló, így sokan vásárolnak hústermékeket a helyi termelőktől. Sövényházi Balázs akkor úgy nyilatkozott, sokan választják a helyi termékeket, mert a vásárlók jelentős része minőségi terméket szeretne vásárolni, akár magasabb áron is. Fontos lett az ár-érték arány, mert tudják, hogy a helyi termelő boltjában vásárolt virsliben sokkal több hús van, mint egy áruházlánc polcán található, előre csomagolt termékben.

Minden évben fogyasztóvédelmi teszten esnek át a virslik – egyre kevesebb a rossz minőségű termék

Decemberben újra lesznek tematikus fogyasztóvédelmi vizsgálatok, várható, hogy a virslik most is terítékre kerülnek. Korábban is a területért felelős minisztérium Élelmiszer és Vegyipari laboratóriumában végezték ezeket az ellenőrzéseket. Az egyik ilyen vizsgálat során kiderült, két nem megfelelőnek bizonyult virsli közül az egyik zsírtartalma meghaladta, fehérjetartalma pedig nem érte el a címkén feltüntetett értéket.

A másik esetben minimális mennyiségben ugyan, de kimutatható volt a szójafehérje jelenléte, amely azonban sem az összetevők felsorolásában, sem figyelmeztetés formájában nem szerepelt a csomagoláson.

A szója allergén összetevő, ezért feltüntetése kötelező lett volna. A tájékoztatással kapcsolatos hiányosságok megtévesztő gyakorlatnak minősülnek, a fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított, a gyártókat a valósághoz hű címkék elhelyezésére kötelezte.

A mikulásokat és a szaloncukrokat már ellenőrizték ebben az évben

Az Igazságügyi Minisztérium Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma 40 termék vizsgálatát végezte el, mely során a csokoládémikulás figurákat és a szaloncukrokat ellenőrizték.

A csokimikulások zsírtartalmát és cukortartalmát is vizsgálták és mindet a címkén feltüntetett értéknek megfelelőnek ítélték.

A szaloncukrok esetén a fogyasztóvédelem arra volt kíváncsi, hogy a címkén feltüntetett bevonat és töltelék mennyisége megfelel-e a valóságnak.

3 termék esetén a laboratóriumban azt állapították meg, hogy a töltelék aránya kevesebb a címkén szereplő értéknél. Ezekben az esetekben fogyasztóvédelmi eljárás indult annak érdekében, hogy a címkén a helyes érték szerepeljen, ne tévesszék meg a fogyasztót.

Egy olyan terméket is találtak, amelynek a címkéjén nem a megnevezéshez kötődően helyezték el az édesítőszer hozzáadására vonatkozó feliratot, csak az összetevők között sorolták fel azokat. Ez szintén megtévesztheti a fogyasztót, akinek rögtön szembeötlik, hogy a termék hozzáadott cukrot nem tartalmaz, de az nem, hogy az édességet édesítőszerek hozzáadásával állították elő. A hatóság eljárást indított, hogy a gyártó intézkedjen a felirat kijavításáról.