Az online dezinformációs üzletnek nagy löketet adott a koronavírus, még a hagyományos összeesküvés-elméleteket terjesztő szájtok is kihasználták a járványhelyzetben rejlő lehetőségeket. Ezek az oldalak és szereplők az emberek valós félelmeire, frusztrációra, valamint a járványintézkedések komplexitása okozta problémákra reagálnak – ennek köszönhetően bárkit meg tudnak szólítani –, ugyanakkor a kiváltott reakciókat saját haszonszerzésükre használják fel.

A Political Capital új kutatásából kiderül, hogy az áltudományos oldalak hatalmas összegeket képesek felhajtani, melyhez önkéntelenül is hozzájárulnak a nagyvállalatok: az elemzőintézet által vizsgált nyereséghajhász szájtok éves szinten, közel 4 milliárd forint hirdetési bevételre is szert tehetnek. 

Az alternatív medicinák és az áltudományos szerek terjesztőit egyfajta „álszent antikapitalizmus” jellemzi: miközben az általuk „gyógyszermaffiának” bélyegzett gyártókat bírálják, az online hirdetéseken és termékpromóción keresztül hatalmas nyereséghez jutnak. Profitjuk forrásai részben az utált nagyvállalati szektor, valamint gyakran pártokon és mozgalmakon keresztül politikai ambíciókat is igyekeznek megvalósítani – állítja az elemzés.

Erről ismerhető fel

 Ahhoz, hogy az áltudományos bizniszben utazó oldalak ténylegesen profitot hozzanak, a tartalmat „kattintékonnyá” és virálissá kell tenni. Fontosabb ismertetőjegyeiket a Political Capital is összegyűjtötte, valamint megemlítik a közösségi oldalak szerepét is:

  • A félrevezető portálok készítői, szerzői jellemzően nem ismertek, az oldalak impresszummal nem rendelkeznek – így az, hogy a bevétel pontosan kit gazdagít, nehezen azonosítható.
  • A szájtok forgalmát nagyon gyakran az dobja meg, hogy a közösségi médiában (és azon belül továbbra is kiemelten a Facebookon) ezen oldalak tartalmait népszerűsítik, majd a félrevezető portálokra irányított felhasználókon keresztül reklámbevételek keletkeznek. 
  • Érdemes hozzátenni, hogy az alternatív platformok egyre fontosabb terepévé válnak azon szélsőséges és konteós csoportoknak, amelyek a Facebook "cenzúrája" miatt más felületeket keresnek működésükhöz (pl. Telegrem, Mewe vagy akár az orosz VKontakte).
  • Orosz dezinformációs narratívák is megjelennek: az olyan konteós oldalak, mint az Új Világtudat sok esetben az orosz külügy által finanszírozott Russia Today-ről veszik át a tartalmakat, illetve gyakran hivatkoznak az RT-re forrásként. 

Milliárdos hirdetési pénzek

Bevételeik jelentős részét azok a hirdetések adják, amelyek a kattintásszámokkal arányosan hoznak profitot üzemeltetőik számára – így azok a szereplők is bevételekhez juthatnak, akik egyébként semmilyen terméket nem akarnak értékesíteni a vevőik számára. Ez az első olyan tanulmány, amely számszerű becslést ad arról, hogy ezek a dezinformációs oldalak mekkora profitot hajthatnak fel az online hirdetésekből. Az elemzőintézet a Google Ads segítségével vizsgált meg 93 áltudományos, alternatív gyógymódokat népszerűsítő, covid-szkeptikus vagy oltásellenes weboldalt. 

A rendelkezésre álló adatok alapján kiszámolták az oldalakon hetente, illetve havonta keletkező oldalmegtekintéseket, majd a Google AdSense bevételtervezőjével meghatározták az üzemeltetők lehetséges havi bevételét. Mivel a program a potenciális, és nem a tényleges nyereséggel kalkulál, ezek a becslések a reklámbevételének elméleti maximumát határozzák meg. A programmal végzett becsléseik alapján, éves szinten akár 3,7 milliárd forint maximális hirdetési bevételhez juthatnak a vizsgált dezinformációs oldalaknak. Ez az összeg megközelítőleg másfélszerese az RTL Klub 2020-as éves teljes, hivatalosan közölt 2,5 milliárdos reklámbevételének – állapította meg a PC elemzésében. 

Bár a hirdetéstervező nagyságrendileg helyes képet ad az oldalak profittermelő képességéről, a Google számításai a kiválasztott tartalomkategórián és régión alapulnak. A tényleges bevétel számos további tényezőtől is függ, például a hirdetői kereslettől, a tartalom ágazatától, a szezonális eltérésektől, a hirdetés méretétől és a devizaárfolyamoktól.

Oltás helyett étrendkiegészítőt ajánlanak

Doktor Gődény és Lenkei Gábor üzleteiről tavaly a G7 is beszámolt, cikkük szerint a cégcsoport forgalma a járvány előtt is jelentős volt, jobbára meghaladta az évi kétmilliárd forintot. 2020-ban azonban jelentősen, mintegy 60 százalékkal nőtt a Lenkei-érdekeltségek forgalma, összesen közel 3,5 milliárd forint árbevételt értek el. A cégcsoport profitja ennél is nagyobb mértékben, több mint 2,5-szeresére nőtt. 2019-ben a 147 millió forintos összesített profit után tavaly 387 millió forint nyereséget értek el Lenkei érdekeltségei, és mintegy 400 millió forint osztalékot vett fel belőlük a tulajdonos. 

Többször is lecsaptak a Lenkei-féle vitaminbizniszre

2008-ban az ÁNTSZ tizennyolc Lenkei-féle vitaminterméket tiltott be egészségkárosító hatásuk miatt, az egyik bevizsgált készítményében lévő B és E vitamin szintje például hétszeresen lépte át az engedélyezettet. Mivel Lenkeiék továbbra is forgalmazták ezeket a szereket, a GVH több alkalommal is megbírságolta a céget, több mint 100 millió forint értékben.

Doktor Gődény szintén ilyen termékek népszerűsítésében utazott, a G7 tanulmányban idézett cikke szerint a Nutriversum nevű, étrendkiegészítő- és vitaminüzletben utazó cég árbevétele 2019-ben 600 millió forint volt, ami 2020-ra 1,77 milliárd forintra nőtt. Gödény a vállalat szakértőjeként és reklámarcaként tűnt fel, több százezres, akár milliós nézettségű YouTube-videókban. Ezek azonban már nem elérhetők, mivel a GVH vizsgálatot indított a reklámok ellen, amik alkalmasak lehettek a fogyasztók megtévesztésére.

Konteós metaverzum

A kutatás részletesen foglalkozik az Orvosok a Tisztánlátásért csoporttal, melynek alapító tagjai (Gődény György, Lenkei Gábor, Pócs Alfréd, Tamasi József) a pandémia idején az áltudományos állítások, termékek és összeesküvés-elméletek legfőbb terjesztőivé váltak. Ezek a szereplők olyan gyógyhatásúnak vélt és spirituális módszereket kínálnak válaszképp a koronavírusra, mint a léböjt, a meditáció, az ima vagy éppen a gyermekláncfű-tea.

Áltudományos oldalaikból egy sűrű dezinformációs hálózat alakult ki, a kölcsönös megosztások és egymásra hivatkozások miatt ezek egy „közös univerzumba” rendeződnek. Bár érdemes hozzátenni, hogy a jelenség egy szélesebb nemzetközi trendbe illeszkedik, hiszen az étrendkiegészítők és a gyógyhatású készítmények piaca globális szinten is megnőtt a járvány hatására.

Rablópártok utódjai is lesznek a szavazólapon 

Mindemellett a tanulmány kitér arra is, hogy az említett szereplők közül sokan a politika felé vették az irányt, amely kiváló lehetőséget nyújt a marketingüzeneteik terjesztésére is. Az elemzésben szereplő arcok közül Doktor Gődény az, aki időközben a politikai haszonszerzésben találta meg szerepét: a Gődény-féle Normális Élet Pártja (NÉP) is indul az áprilisi választáson, korábban a Közös Nevező nevű kamupárt színeiben szerepeltek a szavazólapon.

Utóbbi 2018-ban is elindult az országgyűlési választásokon, emiatt meg is kapták a 153 millió forintos állami támogatást, de azt nem fizették vissza, ezért különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával indult büntetőeljárás az ügyben. Mostani kampányuk alapját jelentős részben a koronavírussal kapcsolatos dezinformációk adják, ugyanakkor megjelennek benne utalások más témákra is, ilyenek például a 2001. szeptember 11-ei terrortámadással kapcsolatos konteók – olvasható a tanulmányban. 

Nagyvállalatok, mint a dezinformáció támogatói

A Political Capital szerint az üzleti szféra akaratlanul is az egyik legfontosabb szponzorává vált ezeknek az oldalaknak – nem kizárólag magyar jelenség –, a tanulmány konkrét példákat is felhoz: korábban a Tchibo „hamisítatlan etiópiai kávékapszuláit” népszerűsítő hirdetésére bukkantak egy olyan, vállaltan oroszbarát portálon, amely cikkében hamisan állították, hogy az ukrán hadsereg eldöntötte volna, hogy „földig rombolja a Donbasszt”. Doktor Gődény oldalán pedig – ahol egyébként jelentős reklámtevékenység figyelhető meg, cikkenként akár 9 hirdetéssel – ironikus módon a Triton Labs PCR koronavírus-tesztjeit reklámozzák.

Az elemzőintézet javaslatokat is megfogalmaz, melyekkel csökkenthető a nyereségvágyból működő, félrevezető oldalak bevételszerzése:   

  • A nagyvállalatoknak, illetve a kampányaikat bonyolító hirdetésszervező cégeknek is komoly szerepet kell vállalniuk a dezinformáció szembeni küzdelemben. Ezt úgy érhetnék el a szerzők szerint, hogy nem helyeznek el tudatosan hirdetéseket olyan oldalakon, melyek tagadják a koronavírust, valamint népszerűsítik az oltásellenességet és az alternatív medicinákat. 
  • Hangsúlyozzák, hogy a közösségi médiaóriásoknak jobban kéne szűrniük az oldalakat, több erőforrást fordítani a tartalom-moderációra: jellemző például, hogy a hazai platformokon annak ellenére él és virul számos nyíltan oltástagadó profil, hogy azok a Meta (Facebook) saját irányelveinek sem felelnek meg. Valamint a hírfogyasztók számára is fontos a tartalom hitelességének ellenőrzése, hiszen elsősorban az ő fizikai és lelki egészségüket veszélyeztetik a megtévesztő tartalmak – állapította meg a Political Capital.