A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Eközben - ellentmondva a miniszternek - lényegében minden, Matolcsy György által "kőbe vésettnek" tekintett részben változott a törvényjavaslat. A vetítési alapot azért kell Rogán Antal egyéni képviselői indítványa nyomán módosítani, mert kiderült, hogy a minisztériumnak a biztosítókkal történt "megállapodásával" ellentétben, a törvényjavaslat nem a korrigált díjbevételt adja meg vetítési alapnak, hanem a 2009. évi éves beszámolóban szereplő megszolgált díj viszontbiztosítás nélküli értékét.

Miután viszont így az egyszeri díjas életbiztosítások és az eseti díjak befizetése után mindössze 10 százalékos díjbevételt számolnak majd el a biztosítók, megdől a következő bástya is: a kisebb alapösszeg miatt emelni kell a kivetett adó mértékét - az eredeti javaslatban szereplő 5,2 százalékról így - Rogán képviselő közreműködésével - a biztosítók terhe 5,9 százalékra nő - szigorúan azért, hogy ne csökkenjen a biztosítási szektortól elvárt 36 milliárd forintos összeg. Ugyancsak ellentmond a miniszter kemény álláspontjának, hogy a bankadó által eddig is "megkíméltnek" tartott befektetési vállalkozások esetében egy újabb Rogán-javaslat szerint a befizetés mértéke is megfeleződik: az érintett társaságok a korábbi 2,2 milliárd helyett mindössze 1,1 milliárdot lesznek kötelesek fizetni.

　

Matolcsy György szerint már csak azért sincs értelme tárgyalni a különadóról, mert a tárgyalásoktól a Bankszövetség vonult vissza. A bankok álláspontja e tekintetben alapvetően más: úgy látják, nincs komoly megegyezési szándék a kormányoldalon. (Ennek bizonyítéka lehet, hogy a lakossági devizahitelezés szigorításáról szóló törvényjavaslat benyújtása előtt a kormány még a jogalkotási törvényben előírt egyeztetést sem hajtotta végre - más kérdés, hogy a legmegdöbbentőbb az, hogy egy alkotmánybírósági határozat szerint "a jogalkotási törvény rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása csak akkor eredményezheti jogszabály alkotmányellenességének megállapítását, ha az adott jogszabály egyben az Alkotmány valamely rendelkezésébe is ütközik".) A kabinet még olyan kérdésekben is elzárkózott a javaslat érdemi megvizsgálásától, amelyek nem zavarták volna a költségvetési bevételt: információink szerint komolyabb megfontolás nélkül söpörték le az asztalról azt a kérést, hogy számviteli módosítások révén a bankok legalább elhatárolhassák a különadóra befizetett 120 milliárd forintot.

Egyes vélemények szerint a július 19-ei végszavazásig még sok tekintetben változik a törvény. A jogalkotó figyelmét vélhetően elkerülte, hogy az állami kézben lévő s árbevételének több mint 30 százalékát a megbízásos alapon végzett pénzügyi közvetítésből szerző Magyar Posta is köteles lesz a pénzügyi közvetítésből származó bevételeinek 5,6 százalékát leadózni, ami rendkívül érzékenyen érintheti majd a postai liberalizáció előtt útját kereső intézményt.


A nemzetgazdasági miniszter szerint a különadó következő két évre vonatkozó szabályairól lehet még tárgyalni, ám a kormány e kérdésben sem kezdeményez megbeszélést. A benyújtott törvényjavaslat szerint már a jövő évi befizetésekről is új törvény születik majd, ám a bevételi elvárást már a mostani törvényben beégetik, az ideihez hasonló 200 milliárd forintban. 2012-re ugyanakkor mind a kivetésről, mind az összegről új törvény adhat iránymutatást.