Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az egészségügyből jövő vészjelzések, horrortörténetek miatt sokan érthetetlennek tartják, miért nem lépnek fel még mindig markánsabban az érdeksérelmeket nap- mint nap elszenvedő orvosok, nővérek és legelső sorban a betegek, mikor a pár száz forintos internetadó ellen tömegek vonultak az utcára, érdemi választ kicsikarva ezzel a politikától.

Az ok pedig elég egyszerű, mint azt a Kerekasztal a részvételi demokráciáért (KARD) nevű szervezet hétvégi, az egészségügy agóniáját napirendjére tűző rendezvényének résztvevői elmondták, minden érintett szereplő félelemből hallgat.

A szakpolitikusok azért nem lépnek fel határozottan, mert ezen a területen lehet a beavatkozásokkal a legnagyobb botrányt kirobbantani. Szócska Miklós például azért húzta ki a négy évet az államtitkári székben, mert jószerével nem csinált semmit, nem volt olyan balhé, ami miatt mennie kellett volna - mondta  Kincses Gyula, volt egészségügyi államtitkár. A szakma, az orvosok, nővérek zöme az egzisztenciáját félti, a fekete pólós mozgalmat elindító, az egészségügyben elhelyezkedni képtelen Sándor Mária példájából láthatóan nem is ok nélkül.

A betegek is rettegnek reklamálni

A kiszolgáltatottság a kulcsszó a betegeknél is. Ezt már a rendezvényen szintén jelen lévő Sándor Mária mondta, felidézve: azzal próbált a lehetetlen helyzeten változtatni, hogy arra kérte az osztályára felvett gyermekek szüleit, jelentsék fel, amiért nem végzi el rendesen a munkáját, hiszen kétszer annyi kicsit kellett volna ellátnia, mint lehetséges. Ám a hiányzó orvosok, nővérek és felszerelés láttán a gyerekükért rettegő szülők erre nem voltak hajlandóak, mondván ha Máriát kirúgják, végképp nem lesz senki a beteg gyerekekkel.

A dolgozók megfélemlítéséről beszélt Kiss László, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) lemondott elnöke, aki úgy látja, az a gond, hogy az intézmények a politikának akarnak megfelelni, a társadalmi igények kielégítése helyett. A politika kommunikációja pedig az egészségügy ellen hangolja a társadalmat - utalt a nyár közepi bérrendezés folyamatos, legutóbb január eleji kommunikálására -, amely azt a látszatot kelti, mintha a dolgozók folyamatos fizetésemelést kapnának.

Elnézik amit nem kellene

A politika sunnyog - fogalmazott Komáromi Zoltán háziorvos, az Együtt szakpolitikusa. Elnézik a hálapénzt, a fizetős magánrendelők problémásabb betegeinek állami intézménybe terelését, a munkaerő, munkaidő, eszköznyilvántartásokkal való manipulálásokat.

Ugyanakkor Patyomkin intézkedéseket hoznak, azt kommunikálva, hogy minden rendben van - utalt Komáromi a daganatgyanús esetek két héten belüli CT/MR vizsgálatának elrendelésére, kiemelve, hogy mindenki tudja, nem ez volt a probléma, hiszen az első kritikus pont a mindennapi egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás, egy vizsgálatot elrendelő szakorvoshoz való eljutáshoz kellenek sokszor hónapok.

Nincs már rövidebb út

Komáromi szerint a rendszer addig marad fent, amíg mindenki abban bízik: tud egy rövidebb utat a megoldáshoz. Csakhogy ez a rövidebb út már eltűnik, aki képes megfizetni a magánszolgáltatásokat, ellátáshoz jut, a többieknek marad a várólista.

Az egészségügy kettészakadása zajlik - erősítette meg Kincses Gyula is, amivel az az egyik baj, hogy nincs két egészségügyre való orvos, másrészt a módos elit sem elég nagy ahhoz, hogy egy második ellátórendszert fenntartson. Mindeközben az egészségügyi mutatóink katasztrofálisak, a születéskor várható élettartammal az európai lista végén kullogunk, éllovasok vagyunk viszont daganatos halálozásban. Az egészségügyi kiadásokban kiugróan magas  - 38 százalék - a magánköltés aránya, miközben a "normális" országokban nem haladja meg a 20-25 százalékot - mondta Kincses.

Még mindig van lejjebb

Ezzel együtt még mindig van lejjebb - oszlatta el az esetleges illúziókat Weltner János sebész - mert azok a folyamatok, amelyek a jelenlegi állapothoz vezettek, még mindig tartanak. Az egészségügy szakmai minőségi kontroll nélkül működik, a betegek nem tudják, hogy adekvát ellátást kaptak-e, az amortizáció pótlása továbbra is elmarad, és nem tudni pontosan azt sem, hány orvos, nővér, műszer hiányzik a rendszerből. Weltner szerint úgy tűnik, mintha az egészségpolitika nem is akarna foglalkozni a lényeggel, hogy mi mennyibe kerül ma az egészségügyben.

A néhány évvel ezelőttinél mára sokkal rosszabbá váló helyzet egyik fő oka az intézményrendszer államosítása, mert így az állam saját maga ellenőrzi a saját szabályozását - vélte Pusztai Erzsébet, volt egészségügyi államtitkár. Az államosítás megakadályozza az egészségügy lobbizását, az alkalmazottá váló kórházigazgatók az egzisztenciájukat féltve nem tiltakozhatnak, miként a szakmai érdekvédő szervezetet, az orvosi kamara, vagy a kórházszövetség is sokkal erőtlenebbé váltak.

Az egészségügy már régóta nem a járulékból él

Ónodi-Szűcs Zoltán jelenlegi egészségügyi államtitkár minapi megszólalására  - miszerint a befizetett járulék nem elég, nem fedezi a kiadásokat - a résztvevők úgy reagáltak,  a járulékbevétel 30 éve nem elég, ezért van a költségvetési kiegészítésre szükség, s ahhoz, hogy legalább a velünk és utánunk az EU-hoz csatlakozó országok szintjét elérjük, a GDP arányos egészségügyi kiadások legalább két százalékos emelésére. Az egészségügy régóta nem a járulékból él, az autonómiája megszűnt, a befolyó pénzek civil kontrolljával, átláthatóságával egyetemben.

A kerekasztal résztvevői Sándor Mária mozgalmában, a dolgozók sarkukra állásában látták a megoldást, a lehetetlen helyzetben való kiállás eredményezhet csak változást. Áttörést hozna egy a betegek érdeksérelme nélkül is végrehajtható, ügyeleti rendszert biztosító sztrájk, (ünnepek alatt is  elketyegett a rendszer napokig ügyeleti módban- hívta fel a figyelmet Komáromi Zoltán), vagy a jogszabályok pontos betartása, ami nagyságrendekkel lassítaná az ellátást. A járóbeteg-rendelésen például 25-30 perce jutna egy -egy betegre - vélték.

Mindenkinek ki kell állni

Ha a dolgozók megálljt parancsolnak saját kizsigerelésüknek, ha nem hajlandóak többet dolgozni a törvényesnél, nem állnak helyt 3 ember helyett - lépéskényszerbe kerül a politika. Ha kiderül, hogy a jelenlegi jogszabályok betarthatatlanok, akkor azokat meg kell változtatni, vagy a környezetet kell átalakítani - hangsúlyozták. Úgy vélték, a civileknek is meg kell mozdulni az egészségügyi ellátás javítása érdekében Az érdekvédők a napokban az oktatást, a szociális és az egészségügyi szférát is magában akciószövetséget alapítanak, hogy e három terület eredményesebben léphessen fel a bérek és a munkafeltételek rendezéséért.