Támogatják a minimálbérrendszer teljes átalakítását a napilapnak nyilatkozó gazdasági szereplők. A 2020-tól bruttó 161 ezer forintra emelkedő klasszikus minimálbér és a középfokú végzettséghez kötött, 210,6 ezer forintra növekvő garantált bérminimum egységesítésével a kötelező legkisebb kereset idén bruttó 199 forintot, azaz 620-650 eurót érne el.

Így hazánkban kapnák a dolgozók a 22 minimálbért alkalmazó tagállam közül a tizenkettedik legnagyobb összeget. Ehhez a most alkalmazott minimálbér 25 százalékkal emelkedne.

A Pénzügyminiszté­rium adatai szerint hivatalosan 250 ezer munkavállaló dolgozik idén minimálbérért, és nagyjából 800 ezer fő a garantált bérminimum összegét keresi. A közszférában mindössze 20 ezren kapnak minimálbért, míg 149 ezren garantált bérminimumot.

A versenyszférában alig van hatása a minimálbérnek a keresetekre. Eljárt az idő a kötelező legkisebb keresetek rendszere felett, az átlagbérek régóta jelentősebben nőnek. Nem kívánt hatásai is vannak a minimálbérnek: a 161 ezer forintra bejelentettek döntő többsége vélhe­tően jövedelme egy részét zsebbe kapja, feketén dolgozik - mondta  Parragh ­László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Magyar Nemzetnek.

Boros Imre közgazdász szerint akár már 2021-2022-től be lehetne vezetni az egységes minimálbért. Ehhez ugyanakkor meg kell vizsgálni, a legkisebb vállalkozások milyen arányban képesek végrehajtani egy-két lépcsőben legalább 25 százalékos bérrendezést. A gazdaság fehéredését is segítené az új összeg, nőnének a járulékbevételek és a lakossági fogyasztás is.

Megfontolja a Munkástanácsok Országos Szövetsége, hogy egyeztetést kezdeményezzen a munkáltatói képviseletekkel egy új minimálbérrendszer kialakításában. A lap szerint az egyesítésétől a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége sem zárkózna el.