A múlt héten Orbán Viktor kétszer is beszélt arról, hogy a jelenleg bruttó 167 400 forintos minimálbért 200 000 forintra kellene emelni: először a csütörtöki kormányinfón váratlanul megjelenve, majd szokásos péntek reggeli tájékoztatójában beszélt erről, márpedig a kormányfő általában komoly terveket vállal már csak fel. Mutatja ezt az is, hogy erről a kormány nemzeti konzultációt is indít.

A csaknem 20 százalékos növelést feltételező összeg kifizetése a magyar kis és közepes vállalkozások (kkv-k) számára szinte kigazdálkodhatatlan, ha a jelenlegi adószabályok mellett vezetik be, akkor azok tönkre mennek. Az adócsökkentésről konkrét lépést azonban nem említett, és a jövő évi adótörvényekből sem olvasható ki ilyesmi. Újságírói kérdésekre is csak annyit árult el: a kormány szeretne ismét egy hosszútávú megállapodást kötni a hamarosan lejáró hat éves bérmegállapodás helyett - írja a Népszava.

QP | Quality Placement

Orbán Viktor arra utalt a bérmegállapodás kapcsán, hogy a minimálbéremelés mértékéről minden évben tárgyalnak a munkáltatók és a munkavállalókat képviselő szakszervezetek. Ezeken a találkozókon rendre jelzik is, hogy a megegyezést nagyban segítené az adócsökkentés. Idén februártól 4 százalékkal emelkedtek a legkisebb bérek (ez éves szinten 3,6 százalékot jelent), amit évközben további 1 százalékos emelés követhet, ha a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) 2 százalékponttal csökkenne. Viszont idén utóbbi lépés nincs tervben: még a jövő évi adótörvényekben is 15 százalékos szochoval számol a kormány, ami csak 0,5 százalékkal kisebb az idei kulcsnál. Az idei emelést egyébként felfalta az infláció.

A kormány arra hivatkozik, hogy a szochocsökkentés feltétele az évekkel ezelőtti, hat éves bérmegállapodás alapján a 6 százalékos reálbérnövekedés, ez pedig a magas infláció miatt most nem valósul meg. A reálbérnövekedés mértéke ugyanakkor tavaly sem érte el a 6 százalékot, akkor mégis csökkentették a szochot. Vagyis most is a kormányon múlna a dolog - idézi fel a portál. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke szerint a jövő évre megszavazott fél százalékos szocho-csökkentésből még nem lesz 200 ezer forintos minimálbér. Viszont az érdekképviseleti vezető arról is beszélt, hogy a 200 ezer forintos javaslat sem elégséges: az európai minimálbéres tervek szerint az adott ország bruttó átlagbérének felére kellene növelni a legkisebb fizethető bért, ami itthon márciusban a bruttó 435 ezer forint 50 százaléka, vagyis 217 ezer forint lenne. 

A kkv-k esetében ez már 30 százalékos emelést jelentene, ami Kordás szerint is padlóra küldene számos vállalkozást, és munkahelyeket is veszélyeztetne, de azzal érvel, hogy a cseh, a lengyel vagy a szlovák vállalkozások is többet fizetnek, így a hazai kkv-k is ki tudnák termelni s a magasabb minimálbért, de ehhez csökkenteni kell az adókat.

Az EU-s rangsorok végén van egyébként Magyarország a bruttó minimálbér tekintetében - nettóban még rosszabb a helyzet, mert a legtöbb ország az ekkora keresetet nem, vagy kedvezőbben adóztatja.