A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A kutatók most a devizában eladósodott jelzáloghitelesek jellemzőit mérték fel. Tájékoztatásuk szerint többségük kisebb városban vagy falvakban él. A bankok szemszögéből ez további nehézséget jelent, hiszen a fedezetként felajánlott ingatlanok forgalomképessége a jelenlegi piaci körülmények között elég alacsony. Fontosnak tartották megjegyezni, hogy a hitelfelvevők közel egyötöde inaktív, a növekvő törlesztőrészletekkel párhuzamosan tehát nehezen tudnak növekvő háztartási bevételekre szert tenni.

Ugyanakkor a devizahitelesek egytizede komolyabb kiadást tervez az elkövetkező egy évben, ami azt mutatja, hogy köztük is jelen van egy olyan réteg, amely számára a megnövekedett törlesztési terhek nem okoznak komoly pénzügyi nehézséget. Bármilyen megtakarítást csak a megkérdezettek egytizede tud felmutatni, ami az amúgy is alacsony magyarországi átlagnál is kedvezőtlenebb adat - hangsúlyozta Kovács Lívia kutató. Mint azonban hozzátette: a devizában eladósodott jelzáloghitelesek kártyahasználati szokásai "kifinomultabbak" az átlagos bankolókéinál, azaz többször használnak kártyát vásárlásra mind online, mind offline környezetben. A devizahitelesek fele igényével akkori számlavezető bankját kereste fel, és nem hasonlította össze az összes több bank ajánlatát.

Bár a fedezett (lakás- vagy szabad felhasználású) devizahitelesek döntő többsége jóval magasabb havi törlesztőrészletet fizet az elmúlt 18 hónapban, mint a hitelfelvételkor, nem jellemző, hogy utólag a bankot, illetve a hitelt közvetítő ügynököt hibáztatnák költségeik növekedése miatt - jelentette ki Nemes Csaba, a Scale Research ügyvezető partnere. A devizahitelesek többsége több mint öt éve vette fel a kölcsönt, amelynek havi törlesztőrészlete négyötödük esetében azóta jelentősen növekedett. A vizsgált csoportnak mégis ugyanekkora része saját bevallása szerint úgy érzi, hogy a szerződéskötés előtt teljes körű tájékoztatást kapott a bankfiókban vagy az ügynöktől.