Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Egy köbméter földgázért körülbelül 130-131 forintot fizetnek a lakossági fogyasztók, ebben a számban már az alapdíj, illetve az áfa is bennfoglaltatik. A lakossági gázárnak mintegy 20-25 százalékát teszik ki a rendszerhasználati díjak (szállítás, tárolás, elosztás díja), míg a fennmaradó rész a gázmolekula árával kapcsolatos tétel. A rendszerhasználati díjak fix (alapdíj, kapacitás díj) és változó (forgalmi díjak, stb.) tételeket fedeznek. A végfelhasználói alapdíj fix elemként csak az elosztói alapdíjra nyújt fedezetet, megegyezik vele. A többi rendszerhasználati fix díjakra az egyetemes szolgáltatói ár mennyiségarányos része, a gázdíj nyújt fedezetet. Az egyetemes szolgáltatás árában elismert/megfizetett szállítási és tárolási költség elosztói területenként minimálisan eltérnek.

A számlán mindössze a gázdíj, alapdíj és forgalmi adó szerepel tételesen, ennél azonban jóval részletesebben is lebontható a számlaösszeg. A nagykereskedelmi ár például három fő komponensből áll össze, hazai termelésből, tárolói kivételből és importból is érkezik ugyanis földgáz az ellátórendszerbe.

Napi grafikonok

Minimális kitermelési költség

A hazai felhasználás tavaly nagyjából 10 milliárd köbméter volt, amiből a hazai termelés és a tárolói kivétel hozzávetőleg 2-2 milliárd köbmétert fedezett, míg közvetlen importból elégítették ki az igények 60 százalékát (a teljes importnak több mint 90 százaléka lehet orosz gáz, a tárolói kivétel eredeti forrása is többnyire orosz behozatal). Az import több mint fele nyugati irányból érkezik Baumgartennél, de végső soron ugyanazon fizikai forrásból, tehát egy alacsonyabb cseh, német vagy osztrák határparitás-árra rakódik rá a nagykereskedői árrés.

A hazai kitermelés - lényegében a Mol - árai hatósági szabályozás alá esnek, közel 23 forint/köbméter az átadási ár a nagykereskedőnek, amely 21,70 forint/köbméter áron adja tovább ezt a forrást az egyetemes szolgáltatóknak, míg a tárolói kivét 81,6 forint/köbméter áron, a nem-hazai földgáz pedig 85 forint/köbméter áron volt elismerve, illetve rögzítve az első negyedévre idén. Mindezt figyelembe véve mintegy 71,6 forintos köbméterenkénti nagykereskedelmi ár adódik az egyetemes szolgáltatási szegmensben - fejtette ki Drucker György, az Energiainfo.hu vezető elemzője.

Az orosz import földgáz ára üzleti titok lévén csak becsülhető, körülbelül 380 dollár/ezer köbméteres szint lehet reális. Ami az árstruktúrát illeti, a 380 dollárból 40 dollár a termelői költség, amiből 25 dollár a kitermelés költsége, 15 dollár pedig a bányajáradék. További 80 dollárt tesz ki a szállítás oroszországi költsége, 40 dollár a tranzitdíj, mintegy 125 dollár az exportvám, és hozzávetőleg 95 dollár lehet a nyereség.

A bányajáradék, exportvám és nyereségre jutó osztalék fele révén az orosz költségvetésbe kerül a 131 forintból közvetlenül legalább 17 forint, a számlaösszeg 13 százaléka. A kitermelés közvetlen költsége mindössze a számla végösszegének alig több mint 2 százalékára rúg, ehhez jön még azonban az oroszországi, durván 3400 kilométeres szállítás költsége és a nyereség, így összességében valamivel több mint 22 forint a Gazpromhoz kerül a 131 forintos köbméterenkénti árból, ami annak körülbelül 17 százaléka.

Állam vs. szolgáltatók

Ezeknél is nagyobb tétel jut a magyar államkasszába, amely a 2012. januárjában 25-ről 27 százalékra emelt forgalmi adó mellett a hazai kitermelés bányajáradékából is részesül. Ez utóbbi nagyságát nehéz meghatározni, 2011-es éves jelentése szerint a Mol 85,6 ezer hordó kőolaj-egyenérték/napos magyarországi gáztermelési aktivitással rendelkezett, és összességében 102 milliárd forintot fizetett bányajáradékként, aminek a zöme a földgázbányászathoz kapcsolódott.

Összességében a 131-ből legalább 30 forint kerül tehát az államhoz, ami közel negyede a végösszegnek. Az állam közvetett szerepe a hazai termelő Molban vitt mintegy 25 százalékos részesedés mellett az E.On gázüzletágának MVM Magyar Villamos Művek Zrt. általi megvásárlása révén tovább nőtt.

A magas végfelhasználói árak miatt felelőssé tett egyetemes szolgáltatók árrése mindössze 4,5 százaléka a fizetendő összegnek. Magyarán, az állam minden egyes köbméter lakosságnak értékesített földgázból legkevesebb hatszor akkora bevételhez jut, mint a luxusprofit termelésével megvádolt egyetemes szolgáltatók.