Az üzenet egyértelműen katasztrofális. Az önkormányzati szektor elég közel van az államhoz, hogy ha az adósságuk egy részét a bankokra terhelnék át, azt egyfajta államcsődnek lehetne tekinteni - mondta Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere Lázár Jánosnak arról a felvetéséről, hogy az állam beavatkozhatna Hódmezővásárhely és az Erste Bank közötti konfliktusba. A polgármester (és egyben a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője) kezdetben az árfolyamveszteség megosztását kérte a banktól, majd pénteken állami beavatkozást sürgette az ügyben.

Az EU/IMF-duó megkötheti a kormány kezét

QP | Quality Placement

A háztartások devizahiteleinek előtörlesztését sikerült levezényelnie a kormánynak, ugyanakkor az EU/IMF-megállapodás előkészítése megkötheti a kezét - tette hozzá Bebesy. Nincs olyan pozícióban, hogy egy ilyen döntést a nemzetközi szervezetek bevonása nélkül hozzon meg. Ha mégis sikerülne, az viszont egy bankadó nagyságrendű, 100-200 milliárd forintnyi újabb veszteséget jelenthetne a pénzintézeteknek.

Kirakattörténet, ami megint arról szól, hogy keményen odamondogatunk a bankoknak - kommentált Karsai Péter, a Commerzbank devizakereskedője, aki nem számít arra, hogy újra a végtörlesztéshez hasonló kormányzati beavatkozásra kerülne sor. Nincs ugyanis érdemi mozgástér a kabinet számára az IMF-nél - értett egyet Bebesyvel. A szakember nem tartja kizártnak, hogy a háttérben olyan kemény háttéralkuk születtek, amelyek eddig nem kerültek nyilvánosságra: akár a Malév bedőlése is ilyen sztori lehet.

A forintot sem hagyná hidegen

Ha a kormány azzal állna elő, hogy a végtörlesztéshez hasonlóan a bankok kontójára akar segíteni az önkormányzatokon, a forint gyengüléssel reagálna, de annak mértéke bizonytalan - vélekedett Kolba Miklós, az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Hozzátette: jelenleg az IMF-megállapodás van a befektetők fókuszában, a várható megegyezés kapcsán pedig masszív bizalom érzékelhető a piacon, így a Lázár-féle megszólalások eddig nem érték el az ingerküszöböt. Az pedig a következő pár napban dőlhet el, hogy így is marad-e.

Miután a Valutaalapnál nincs mozgástere a kormánynak, egyelőre az önkormányzati adósság sorsa felől nem fenyegeti veszély a forintot, a piac komolyan bízik az IMF-szerződés megkötésében - húzta alá Karsai. Ez utóbbival és a nemzetközi hangulat javulásával magyarázható az, hogy egy hónap alatt 10 százalékot erősödött forint, amivel 25 feltörekvő piaci deviza között a legjobb teljesítményt nyújtotta az idén. A Commezrbank szakértője úgy vélte, a nemzetközi helyzet további javulásával van még tér lefelé az euró/forint-árfolyamban.

Egy név nélkül nyilatkozó elemző szerint ugyanakkor megint visszament az állam a tavaly őszi szintre. A Bankszövetséggel volt egy megállapodás arról, hogy minden ehhez hasonló ügyben egyeztetnek. Ez viszont most csak politikai küzdelemről szól és nélkülöz minden gazdasági szempontból racionális megfontolást.

Az állam még átvállalhatja a terheket

Egy másik név nélkül nyilatkozó szakértő szerint olyan forgatókönyv megvalósulása sem kizárt (amennyiben elfogadjuk azt a nézetet, hogy Lázár János ötletéről előzetesen már tájékoztatta pártja képviselőit), hogy a kormány az önkormányzatok konszolidációjának terhét próbálja csökkenteni. Tenné ezt oly módon, hogy a pénzintézeteket törvényi megoldással átstrukturálásra vagy tartozáselengedésre sarkallja, azaz a költségek egy részét a bankszektorra terhelné át. Megfigyelők ennek kapcsán arra emlékeztetnek, hogy a kabinetnek a lakossági devizahitelesek megsegítésére hozott megállapodása komoly költségvetési bevétel-elmaradással jár. Ennek az az oka, hogy pénzintézetek a végtörlesztésből, illetve a 90 napon túli elmaradással bírók részleges adósságelengedéséből származó veszteségük egy részét a fizetendő bankadóból leszámíthatják, és ugyancsak a bankadó lesz a forrása az új árfolyamgát-megoldásban a kormányzat által vállalt kamatteher-átvállalásnak is. Ezek a kieső tételek még nem szerepelnek a költségvetés számaiban.

Az önkormányzat által kibocsátott kötvényeknek bankokra való átterhelése a annyira abszurd, hogy vélhetőleg Hódmezővásárhelynek sem az az igazi célja, hogy azt a pénzintézetre hárítsa. Valószínűbb, hogy az államra akarja átrakni a teher egy részét - véli ugyanakkor Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője. Ez a megoldás konszolidáltan nem jelentene nagyobb áht-hiányt.

A kormánynak azonban feltételek nélkül nem érné meg csak úgy átvállalni a terheket: egy ilyen esetben érdemes lenne  szigorúbb gazdálkodást kérnie cserébe. Máskülönben a többi önkormányzatnak is érdemes lenne az államra nyomást gyakorolni, miközben semmi nem tántorítja el őket attól, hogy a későbbiekben is lazább költségvetést tartsanak fent.

Akár még a bankok is jól járhatnak

Hódmezővásárhely azonban vélhetőleg tényleg nem tudja kifizetni a tartozásait, és ezt az Erste Bank is sejtheti. Így még a bankok számára is egy elfogadható megoldás lehet, hogy az állam megvásárolja tőlük az önkormányzati kötvényállomány egy részét. Ez akár a teljes önkormányzati adósság konszolidálásával is együtt járhat.

A történet mindenesetre tanulságos volt a bankszektor számára. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke nem véletlen mondta csütörtökön, hogy szemben a korábbi időszakokkal, amikor az állami vállalatoknak és önkormányzatoknak való hitelezés az egyik legvonzóbb lehetőség volt a bankok számára, az államhoz kötődő szuverén kockázatok ezt felülírták.

Volt már beavatkozás

A második Orbán-kormány nem most avatkozna be először az önkormányzati szektorba. A megyei önkormányzatok vagyonát az adósságállományukkal együtt január elsejétől átvette a központi költségvetés. Január eleji hírek szerint az állam a devizatartalékból fedezte volna az adósságot, az NGM aznapi közleménye ezt megerősítette, hozzátéve, hogy ez a szabályoknak megfelelően történne.

A helyi önkormányzatok szintjén is vannak példák a közvetlen beavatkozásra. Novemberben a kormány átvállalta hét Veszprém megyei település devizaadósságát - akkor nem kért érte cserébe semmit.

Miért adósodtak el az önkormányzatok?

Egy tavaly őszi MNB-tanulmány megállapította, hogy az önkormányzatok hiteleire elvileg nincs állami garancia, azonban az esetleges fizetési problémák a jelenlegi turbulens helyzetben mégis növelhetik a magyar szuverén adóssággal kapcsolatos kockázatérzékenységet.

A jegybanki adatok szerint - emlékeztet a Portfolio összeállítása - az önkormányzati szektor 1300 milliárd forintot meghaladó adósságállománnyal rendelkezik (ebből mintegy 650 milliárd forint kötvényadósság), a teljes adósság 64 százaléka devizában denominált.

Az említett jegybanki tanulmány az eladósodás okait vizsgálva három fő tényezőt azonosított:

  • Az uniós források lehívásához önerő kell, miközben a pályázatok egy jó része ráadásul utófinanszírozásos.
  • További szempont volt a szabályozói környezet változásából adódó óvatosság: az új törvényjavaslatok a hitelezéskorlátozás irányába mutattak és az önkormányzatok igyekeztek még idejében bespájzolni. Ezzel párhuzamosan nem történt meg a beruházási célok megfogalmazása, így inkább tartalékképzés lehetett a cél.
  • Az eladósodást az is támogathatta, hogy a pénzek forintbetétekben landoltak, és a jelentős kamatkülönbözet szép haszon reményével kecsegtetett.