A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A gazdasági stabilitás fenntartása, a befektetési környezet javítása, valamint a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának megteremtése − a jelenlegi nehézségek leküzdésére e pontokon kellene igazítania a magyar gazdaságirányításnak − vázolta fel Christoph Rosenberg, az IMF budapesti delegációjának vezetője csütörtökön (Napi Gazdaság, 2012. január 27.). Piaci vélemények szerint azonban bár az irányelveken és helyzetelemzésen túl szerepeltek konkrétumok is (így a minimálbér szintje, az szja-rendszer), nem kell a kormánynak ezekhez szigorúan ragaszkodnia. A nemzetközi szervezet vázolta az általa megítélt főbb problémákat, a kormánynak pedig hoznia kell egy ötletcsomagot, amely válaszokat kínál a problémás pontokra.

A Nemzetközi Valutaalapnak nem az a filozófiája, hogy letesz egy feladatlistát az asztalra, hanem vázolja a problémás pontokat és várja a megoldási javaslatot − véli Árokszállási Zoltán, az Erste Bank közgazdásza. Például Rosenberg említette az egykulcsos szja átalakítását, de vélhetőleg itt sem arról van szó, hogy ragaszkodnának ahhoz, hogy eltöröljék azt. A cél, hogy a mainál kevésbé legyen regresszív a jövedelempolitika és akár biztosítson nagyobb bevételt a büdzsének. Ezt a kulcs felemelésével és egy minél egyszerűbb visszatérítési szabályozással is meg lehet valósítani. A formális tárgyalások megkezdéséhez ki kell jelölni a fő gazdaságpolitikai irányokat. Ezt követően még elhúzódhatnak a hivatalos egyeztetések, azonban itt már "csak" a részletekről lesz szó.

Három alapvető probléma van

Három alapvető problémája van most az IMF-nek. Az első a  költségvetési célok teljesülése körüli bizonytalansággal, a második a  gazdaságpolitika minőségével, a harmadik pedig az intézményrendszer  működésével kapcsolatos − mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. A legnagyobb kihívást az első pont jelenti:  bizonyítani kell a hiánycél tarthatóságát.  Több egyszeri bevételt kell kompenzálni, és egyelőre az IMF nem látja, hogy ez hogyan történik meg. Az ezt övező implementációs  kockázatok pedig nem elhanyagolhatók. Hiába állítja a kormány, hogy a Széll Kálmán terv  80 százalékban megvalósult, ha ez így is lenne, akkor most 120  százalékra lenne szükség.

A gazdaságpolitika minőségénél a  kiszámíthatóságot kell erősíteni. Eddig kontraproduktív és ad hoc módon történt az irányítás, a nem ortodox út nem bizonyult járhatónak.  Az új döntések mögé hatástanulmányok kellenek. A két feladat azonban rövid távon "egymásnak feszül". A költségvetés újabb  változtatása ugyanis elkerülhetetlenül szembe megy a kiszámíthatóság  alapkövetelményével, mivel újra meg kell bolygatni a rendszert.

Itt léphetne legkönnybben a kormány

Az intézményrendszernél a jegybanki függetlenség erősítéséről és a Költségvetési Tanács (KT) eredeti működésének visszaállításáról van szó. Ezekben a gazdaságpolitika minőségét jelentősen javító kérdésekben tud a kormány legkönnyebben lépéseket tenni − tette hozzá Török. Ugyanakkor e kérdéseknél is van valamennyi mozgástér − egészítette ki Árokszállási.  A KT 2010-es átalakításakor jelentősen csökkent a költségvetés  transzparenciája. Az IMF célja az átláthatóság növelése, és erre egy  eszköz lehet, hogy a tanács mögé ismét egy elemző stáb kerüljön. Ha a  transzparencia növelésére a kormány más hihető ötletet javasol, arra is  rábólint a Valutaalap.

QP | Quality Placement