A régióban az egyébként gyér beruházások közel fele az irodapiacba áramlott, de a befektetők a kereskedelmi és ipari ingatlanok mellett a hotelek iránt is. érdeklődtek. Ennek jele az  utóbbi két év két nagy tranzakciója, a Four Seasons Budapest és a szintén budapesti Le Meridien került közel-keleti tulajdonos kezébe - mondta el Dános Pál, a KPMG ingatlantanácsadási részlegének vezetője.

Stabil bérleti árak és növekvő kihasználatlansági mutatók az irodapiacon

Kettős képet mutat a régió irodapiaca: egyrészt a magas minőségű irodaterületek hiánya néhol beindíthatja a növekedést, másrészt a kihasználatlansági mutatók is tovább nőnek, igaz, főleg a régió fővárosainak kevésbé frekventált területein. A bérleti díjak vélhetően elérték a mélypontot, de jelentős áremelkedés csak akkor várható, ha beindul a gazdaság, és akkor is csak az olyan nagyobb városokban, mint Varsó és Prága.

A jó minőségű irodák hozamelvárása 2012 harmadik negyedévében stabil maradt, a legmagasabb hozamokat Belgrádban (9,5 százalék) és Zágrábban (8,3 százalék) lehetett elérni, míg Varsóban 6,25 százalékot, Prágában 6,5 százalékot hozott az ilyen típusú befektetés. Budapest 7,5 százalékos hozamelvárással és minimális tranzakció számmal a régió középmezőnyébe tartozik.

A régiók közötti versengés, valamint a mérsékelt kereslet miatt az inaktív piacokon - így például Budapesten is - a stagnáló névleges bérleti díjak mellett csökkenő effektív bérleti bevételekkel lehet számolni.

Nem vonzó a kereskedelmi ingatlan

A gyenge fogyasztói kereslet miatt a kiskereskedők nem gondolkoznak bővítésen. Az egyetlen kivétel a régióban Varsó, néhány már megkezdett projekttel és a piacra újonnan belépő márkákkal. A kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére több projekt befejezése is várható az elkövetkező két évben: Belgrádban csaknem 260 ezer négyzetméter új kiskereskedelmi terület létesül, Prágában 220 ezer, Zágrábban 205 ezer, míg Budapesten körülbelül 25 ezer négyzetméterre lehet számítani.

A budapesti alacsony értéket  a "plázastop" és a vásárlóerő stagnálása is indokolja. Továbbra is aktuális kihívás a bevásárlóközpontok és a hagyományos városi bevásárlóutcák, illetve főutcák menti kereskedelem közötti egyensúly megteremtése. Ehhez nem csak a hagyományos urbánus városrészek kereskedelmi ingatlanjainak működtetési feltételein kell javítani, hanem a vásárlók számára is vonzó és kényelmes közlekedési létesítményeket és humánus környezetet kell biztosítani - tette hozzá Dános Pál.

Csökkenő lakásméretek

A kiadvány szerint a rendszerváltás óta nem volt olyan mélyen a lakáspiac, mint az utóbbi négy évben. A kereslet a lakáshitelek szigorú finanszírozási feltételei miatt alacsony, és a lakosság eladósodottsága is visszafogja az újépítésű lakások piacát. Az ingatlanfejlesztők a kisebb, ezáltal alacsonyabb árú lakások építésére fókuszálnak, hogy jobban megfeleljenek a piac szükségleteinek.

Magyarországon és Budapesten a lakáspiac "hibernált" állapotba került, bár ez a hibernálás nem óvja meg a lakásállományt az öregedéstől és az átlagos minőségi romlástól - fogalmazott Dános Pál.

Stadionépítési hullám

Az utóbbi években a régióban több stadionépítési projekt is zajlott, mely egyrészt a Lengyelország és Ukrajna által rendezett labdarúgó EB-nek volt köszönhető, másrészt pedig annak, hogy a jellemzően rossz állapotú, országos szinten jelentős sportlétesítmények felújításra szorultak. Az új, nagy befogadóképességű stadionok fenntartható üzemeltetése vélhetően a következő évek legnagyobb kihívása lesz. Bár új stadionok építése továbbra is várható, többek között Budapesten is, valószínűleg a jelenlegi létesítmények felújítására és komplex hasznosítási lehetőségek átgondolására helyeződik át a hangsúly - fűzte hozzá Dános Pál.