Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A monetáris tanács szeptemberi kamatdöntésén 15 bázisponttal, 1,65 százalékra emelte az alapkamatot. A lépés összhangban volt a várakozásokkal, viszont szemben az elmúlt hónapokkal, amikor alig volt bizonytalanság a kamatdöntést megelőzően, most nagy volt a szórás az elemzők között az emelés mértékét illetően.

-Nem lesz könnyű dolga az MNB-nek délután – állt Blahó Levente és Pálffy Gergely Raiffeisen elemzők előzetes értékelésében.

Az MNB júniustól kezdve - a mostani kamatdöntő ülésig - zsinórban három 30 bázispontos emeléssel 1,5 százalékra emelte az alapkamatot. A legújabb emeléssel tehát 1,65 százalékra nőtt a kamat, vagyis három hónap alatt majdnem a duplájára emelkedett. Augusztusban egyébként a jegybank bejelentette, elkezdi visszafogni a válság kezelésére indított eszközvásárlási programját.

Nagyot fordult a világ

Akkor Virág Barnabás alelnök és a monetáris tanács közleménye is kerülte, hogy szeptemberre ismét egy „határozott” lépést irányozzon elő, ami az eddigi kommunikációban a 30 pontos emelésnek felelt meg. Ebből arra lehetett következtetni, hogy szeptemberre nyitva hagyja a testület a kisebb emelés lehetőségét, azóta azonban sok körülmény változott.

Olyannyira, hogy a Raiffeisen elemzése alapján a szeptemberi kamatdöntés előtt már 55 pontos emelést is elképzelhetőnek tartott a piac az árazások alapján.

Emögött most leginkább a forintgyengülés áll, illetve még inkább a gyengülést okozó több kedvezőtlen nemzetközi körülmény. A pénzpiacok eleve kaotikusan működnek, lévén a kínai Evergrande ingatlanfejlesztő jó eséllyel csődöt jelent, miután nem tudja rendezni 300 milliárd dolláros adósságát, ami akár a 2008-hoz hasonló sokkhullámokat is okozhat.

Közben az amerikai jegybank, a Federal Reserve is a héten adhat iránymutatást arról, hogy milyen ütemben fogja vissza gazdaságtámogató eszközvásárlási programját, vagyis kézzel fogható távolságba kerül a pénzpiacok elzárása.

Hazai nyomás

A legutóbbi statisztikai adat is 4,9 százalékos inflációt mutatott a magyar gazdaságban, úgy, hogy a monetáris tanács saját előrejelzése szerint is lesz még ennél is magasabb szinten az őszi hónapokban a mutató, leginkább az energiahordozói árazások miatt.

A már most közel 2 százalékkal a jegybank 3 százalékos középtávú inflációs céljához szabott egyszázalékos toleranciacsatorna felső küszöbe felett lévő rátát több kormányzati lépés is hajtja.

Az MNB eddig úgy számolt, hogy idén éves átlagban is tűréssávon felüli infláció lesz, ami jövőre normalizálódik. Azóta viszont megerősítést nyert, hogy akkora lesz az idén a gazdasági növekedés, hogy a kormány 600 milliárd forint adó-visszatérítést ad közel kétmillió gyerekes állampolgárnak, visszatérítik az családok idei személyi jövedelemadóját, lesz nyugdíjprémium és 13. havi nyugdíjemelés, amelyek ha keresletben csapódnak le, újfent az árak elemelkedése felé mutatnak.

Az MNB aktualizált várakozásai a szeptemberi inflációs jelentése sarokszámaiból már kiolvashatók, ezeket 15:00-órakor publikálják.

Ugyanekkor kezdődik Virág Barnabás alelnök sajtótájékoztatója, ahol a mostani kamatdöntés részleteiről és a kilátásokról ad iránymutatást.