Az MNB monetáris tanácsa a legutóbbi, múlt keddi döntésével 11,75 százalékra emelte a magyar alapkamatot, így a ráta már jelentősen túlszárnyalta a 7 százalékos cseh- és a 6,5 százalékos lengyel alapkamatot is - írja Világgazdaság a kamatot körüljáró cikkében. A szomszédos – nem eurózónához tartozó – országok közül is egyedül az épp háborúban álló Ukrajnában nagyobb csak az alapkamat, 25 százalék.

A világon pedig ehhez hasonlóan főleg olyan országokban magas az alapkamat, ahol vagy romokban a gazdaság, esetleg szankciókkal sújtják őket, mint Iránban, vagy épp óriásira nőtt az infláció, mint például Törökországban, illetve Argentínában.

Nincs más lehetőség

A mostani válság egy energiaválság, amely az energiaárak drasztikus emelkedéséből indul, majd az árnövekedés a termékek és szolgáltatások széles körére kiterjed. Ehhez Magyarország esetében hozzáadódik a forint jelentős értékvesztése. Míg az energiaárak növekedése ellen a monetáris politika nem tud mit tenni, a forint értékvesztésének megállításáért igenis tennie kell, ennek pedig az egyik legfontosabb eszköze a kamatemelés” – mondta Regős Gábor,  a Makronóm Intézet szakmai vezetője

Így a kamatemelés jelenleg egy kényszer, nem nagyon van más lehetősége az MNB-nek. A lengyelek esetében júliusban az infláció sem nőtt tovább, míg a cseheknél az új jegybanki vezetés eltérő szemlélete okozta a szigorítás leállását.

Varga Zoltán Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője úgy látja, hogy az év végére 14,25 százalék lehet a kamatszint, a tetőzés pedig a 15-16 százalékos szint között lehet a jövő év első felében. Amikor a változékony üzemanyag és élelmiszeráraktól megtisztított maginfláció elkezd csökkenni, akkor már lehet gondolkodni a kamatvágáson, ami a jövő év második felében kezdődhet.