Minden abba az irányba hatott, hogy elkezdődjön az újabb lazítás. Az inflációs előrejelzés változatlan: az MNB úgy számol, hogy 2018 első felében éri csak el az inflációs célt - magyarázta az alelnök, a monetáris tanács (MT) tagja.

Az eszköz volt a dilemma - mondta Nagy. Hosszabb időn keresztül használtunk nem konvencionális eszközöket, a két fő eszközcsalád közül a növekedési hitelprogram (nhp) kivezetés alatt áll, az önfinanszírozási program hatékonysága pedig fokozatosan csökken.

Úgy látja, hogy a kamatfolyosó tetejének jelentősége mára megnőtt, azért közelítették most az alapkamathoz. Így a döntések nyomán a keddi lépések összességében a 15 bázispontos kamatvágásnál nagyobb hatásúak.

Még több dolog változott

Az MT keddi bejelentése mellett több más eszköztár is módosult - ezeket azért nem jelentették be kedden, mert nem a tanács, hanem Nagy alelnöki hatáskörébe tartoznak. Ezek közül az egyhetes hitel alapkamata plusz 25 bázispontról plusz 15 bázispontra változott (azaz nominálisan 1,6-ról 1,35 százalékra változott).

A tartalékszabályok is változtak: a túltartalékolásra az eddigi 0 százalék helyett április 7-től a nulla vagy az O/N (egynapos) jegybanki betét kamata közül a kisebb (ez mától mínusz 0,05 százalék) fizetendő. A preferenciális betét számlára (a HIRS-ben) ugyanez a szabály vonatkozik.

Nagy szerint az MNB célja változatlanul az, hogy nagyon hosszú ideig, stabilan, alacsony tartsa a kamatokat - mindez konzisztens legyen az inflációs céllal is.

Az MT döntése szerint kamatdöntő ülésein ezentúl az alapkamat mellett egyidejűleg az egynapos betéti és hitelkamatok szintjéről, azaz a kamatfolyosó szélességéről is határoz. Ennek oka a fokozott óvatosság a negatív territórium elérése miatt - fogalmazott Nagy. Véleménye szerint a jövőben a három kamatszintet együtt érdemes figyelni.

Egy bizonyos szint alá nem mehet az O/N jegybanki betétkamat szintje, amire a bankszektor szigorítással reagálna. Olyan negatív érték (a jelenlegi mínusz 0,05 százalék után) képzelhető el a jövőben, amely a készpénz használati díjának felel meg - ennek mértékéről lehet vitatkozni - tette hozzá az alelnök.

Az MT tagjainak "fejében" jelenleg nincs egy százalék alatti alapkamat a mostani enyhítési ciklus nyomán. Egy kamatváltoztatási ciklus legalább két lépésből áll, azaz még egy vágásra biztosan lehet számítani. A múltbeli tapasztalok alapján azokat az MT hajlamos havonta hozni. A lépésközre vonatkozó kérdés kapcsán Nagy - szigorúan magánvéleményét hangsúlyozva - azt mondta, hogy 15 bázispontokat támogatna.

Egy újabb eszközzel "segítenék" még lejjebb a kamatot

Fontos, hogy milyen tapasztalatai lesznek a kéthetes jegybanki betét kivezetésének tapasztalatait - ennek a fele már megtörtént, ezért is lehetett már márciusban kamatot vágni.

Az MNB fel szeretné lendíteni a Bubor-piacot, mivel a Bubor - bankközi kamatlábként - a magyar hitelpiac legfontosabb referenciakamata. Márpedig Magyarországon alig mozog - a kamatfolyosón belül -, jelenleg teljesen követi az alapkamatot. Az MNB arra kéri a 12 legnagyobb bankot, hogy május elsejétől - kötelező jelleggel - árat jegyezzenek az egy- és három hónapos piacon. Őszre alakulhat ki itt egy igazi piac. (Ha ez nem sikerül, van az MNB-nek B tervei is.) Ha pedig a Bubor "mozogni kezd", akkor - mivel az alapkamathoz képest lefelé nagyobb a mozgástér - nagyobb valószínűséggel lesz az értéke az alapkamat szintje alatt.