Business Talks '24
Üzleti konferencia
Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!
jegyét most.
A jegybank keddi ülésén egyhangúan helyben hagyta a hat százalékos alapkamatot - mondta Simor András MNB elnök a döntést követő sajtótájékoztatón. Az inflációs kilátásokat illetően a jegybank elnöke hangsúlyozta: a fogyasztói árindex csökkenése összhangban van a monetáris tanács (MT) várakozásaival, az elmúlt egy hónapban nem érkezett olyan adat - a meglepetésre 3,5 százalékosra olvadó infláció ellenére, amire legutóbb 2009 áprilisában volt példa -, ami megváltoztatta volna a júniusi inflációs előrejelzést.
Reális az inflációs cél elérése
Kapcsolódó
A fogyasztói árindexet mérsékelte a feldolgozatlan élelmiszerek árcsökkenése, a magas nyersanyagárak miatt a maginfláció azonban tovább emelkedett. A laza munkaerő-piaci kondíciók és a tompa kereslet viszont fékezi az infláció emelkedését.
Később a nyersanyagárak emelkedése ki fog futni, ami miatt reális a három százalékos inflációs cél elérése 2012 végére - mondta Simor. Az inflációs folyamatok abból a szempontból még kedvezőbbek, hogy Európában a nyersanyagok drágulása miatt mindenhol nő az drágulás üteme - emlékeztetett az elnök.
Nagyot javult Magyarország egyensúlyi pozíciója
A reálgazdasági folyamatokat illetően sem történt változás az elmúlt hónapban: a következő két évben folytatódik a gazdaság lassú élénkülése, a kibocsátás elmarad a potenciális szinttől és a munkanélküliségi ráta is 10 százalék felett ragad. A belső kereslet élénkülésére utaló jelek továbbra sem érkeznek, különösen a lakosság részéről, ahol az erős frank csökkenti a jövedelmeket és kedvezőtlenül érinti a fogyasztást. A dinamikus export és a lassabb import növekedés ugyanakkor már tartós finanszírozási többletet teremt, ami egyensúlyi szempontból a legnagyobb pozitív változás Magyarországon a válság előtti időszakhoz képest - emelte ki Simor.
Az eurózóna tesz keresztbe
Az infláció és a reálgazdasági érvelés alapján nem lehetne kizárni egy kamatvágást, ám a tavaly gyakran hangsúlyozott, az elmúlt időszak során viszont elfeledett érv, a kockázatkerülés és a külső kitettség megakadályozza a monetáris enyhítést.
Egy hónappal ezelőtt a MT három lehetséges kockázati forgatókönyvet vázolt fel - a kormányzati intézkedések befektetői megítélése, a nyersanyag árak alakulása és az eurózónás válságot övező bizonytalanságok. Ezek közül most a legfontosabb a valutaunió krízise, ez már rövid távon is befolyásolhatja a monetáris politika alakítását, míg a másik kettő csak közép távon - jegyezte meg az MNB elnöke.
Azt azonban kiemelte Simor, hogy az elmúlt hónap során rosszabb kockázati megítélés nem magyar sajátosság, a globális helyzet lett rosszabb, a teljes régió kockázati felára emelkedett. A válság további elmélyülése pedig tartósan magas kockázatkerüléshez vezet, ami egyrészt az állampapír-piaci és a bankközi hozamok emelkedésében, másrészt a forint fejlett országok devizáival szembeni leértékelődésében jelentkezhet. Az adósságválság elhúzódása az eurozóna konjunktúrájának lassulását is maga után vonhatja, mely a külső keresleten keresztül a hazai növekedési kilátásokat is negatívan befolyásolná.
Ezek eredőjeként döntött a jegybank a kamat tartása mellett. A jövő szempontjából az infláció alakulásán túl a legfontosabb kockázati tényező az eurózóna elhúzódó adósságválsága - kamatlépéseket az befolyásolhatja, hogy az eurózóna krízisének megoldása érdekében hozott intézkedések milyen sikerrel járnak - áll a jegybanki közleményben.