Magyarország folyó fizetési mérlege sorban az ötödik negyedévet zárta hiánnyal, a június végén zárult négy negyedévben a hiány összege 10,766 milliárd eurót tett ki - adta hírül az MNB.

A tőkemérleg egyenlege kiigazítás nélkül számolva 950 millió euró aktívumot mutatott, ami 816 millió euróval kevesebb az első negyedévinél, mivel az EU-tól befolyt tőkeátutalások összege 968 millió euróval 781 millió euróra csökkent.

Az ország külső pénzügyi helyzetének jellemzésére a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlegéből számolt külföldi finanszírozási igény kiigazítás nélkül számolva 1,68 milliárd euró volt a második egyedévben, ez 979 millió euróval nagyobb az első negyedévinél és 1,153 milliárd euróval az egy évvel korábbinál.

A nemzetgazdasági nettó adósságállománya - a közvetlentőke-befektetésen belül elszámolt adósság nélkül - 2022. június végén 16,7 milliárd euró volt (az utolsó négy negyedévi GDP 10,3 százalékának felelt meg), ez 2,2 milliárd euróval kisebb az előző negyedévinél.

Idén június végén a jegybanki tartalékok értéke 37,5 milliárd euró volt, a második negyedévben a tartalékok nagysága 0,5 milliárd euróval nőtt.

A drága energia tényleg sokba kerül

A szezonális hatások kiszűrésével a külső finanszírozási igény 1411 millió euró volt, a negyedéves GDP 3,4 százaléka.

A külkermérleg romlását tükrözve jelentősen, 2829 millió euró hiányra romlott az áruk egyenlege az egy évvel ezelőtti 667 millió euró deficithez képest, döntő mértékben a cserearányromlás, ezen belül is az energia- és energiahordozó árak elszállásának hatására, amit tükröz az energiaegyenleg mintegy 2,1 milliárd eurós romlása a második negyedévi külkermérlegben, azaz az áruk egyenlegének romlását szinte teljes egészében az energiaárak elszállása okozta, enélkül javulhatott volna a folyó fizetési mérleg - értékelte a friss adatokat Suppan Gergely, a Magyar Bankholding  vezető elemzője.

A bruttó külső adósság 97,9 milliárd euróra nőtt (a GDP 60,2 százalékára) az egy évvel ezelőtti 84,4 milliárdról, míg tulajdonosi hitelekkel számolva 137,8 milliárd euróra a tavalyi 122,4 milliárdról. A nettó külső adósság 16,7 milliárd euróra, a GDP 10,3 százalékára csökkent az egy évvel ezelőtti 17,73 milliárdról (a GDP 7,5 százaléka), míg a tulajdonosi hitelekkel együtt 26,21 milliárdra a tavalyi 26,23 milliárdról.

Az orosz-ukrán háború miatt az idén igen jelentős bizonytalanság övezi a folyó fizetési mérleg alakulását:

  • egyfelől a meredeken emelkedő energiaárak miatt szignifikánsan romlik a cserearány, ami érdemben rontja a külső egyensúlyt,
  • másfelől a bizonytalanná váló külső kereslet, a vásárlóerő romlása várható a főbb exportpiacainkon, a beszállítói láncok háború miatti megszakadása pedig akadályozhatja a folyamatos termelést.

Így idén biztosan tovább romlik a folyó fizetési mérleg, de ennek nagyságrendjét érdemben befolyásolja az energia-, és nyersanyagárak kiszámíthatatlan alakulása - fogalmazott Suppan.

A következő években azonban ismét javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege, részben az áruforgalom, részben pedig az idegenforgalom fokozatos helyreállásának köszönhetően, miközben új exportkapacitások üzembe helyezése adhat lökést az exportnak, így a folyó fizetési mérleg javulása jelentős lehet.

Idén 10-10,5, jövőre 4,5-5 milliárd euró hiányra számít a folyó fizetési mérlegben, azonban a következő években újra többlet jöhet.