Hamarosan nagyot fordul a világ a Magyar Nemzeti Bankban (MNB), miután egyértelművé vált, hogy a Covid-19 válság miatt felborult gazdasági folyamatok kamatemelésre, esetleg kamatemelésekre késztetik a monetáris tanácsot. Erről a héten Virág Barnabás alelnök nyilatkozott, miután áprilisban a vártnál is nagyobbat nőtt az infláció, majd rá egy napra kiderült, hogy az idei gazdasági növekedés is jó eséllyel meghaladhatja az előzetes várakozásokat.

Olyanra, hogy az MNB megemelje az alapkamatot legutoljára 2011. decemberében volt példa, amikor hét százalékra emelkedett a mutató. Azóta kisebb-nagyobb kihagyásokkal csak kamatcsökkentések voltak. Sőt, az alapkamat a menet közben kialakult, eleinte unortodoxnak, a globális gyakorlatot nézve ma már teljesen általánosnak számító eszközhasználat miatt lényegében jelentőségét vesztette.

QP | Quality Placement

Az MNB kitartott a laza feltételek mellett, amelyeket az alapkamattól függetlenül tudott biztosítani, és korrigálni, ha esetleg a forintárfolyam kényelmetlen szintekre került.

Virág Barnabás tavaly júniusban jelentette be, hogy az MNB számára továbbra is fontos mutató az alapkamat, miután meglepetésre vágás mellett döntött a tanács. Ugyanekkor újított is a meghatározó eszközei közt, és immár az egyhetes betét kamatával lép, ha annak szükségét látja.

Kéz a kézben

Amióta Matolcsy György 2013-ban a jegybank elnöke lett, néhány kisebb súrlódástól eltekintve szoros szövetségben működött együtt az MNB és a Varga Mihály által vezetett gazdasági kormányzat.

Az infláció leginkább elmaradt a célértéktől, miközben a gazdaság stabilan növekedett, így a monetáris tanács úgy ítélte meg, hogy eleget tud tenni kiegészítő mandátumának, és segítheti a gazdaságot. Ebbe illett például a növekedési hitelprogram, és még inkább a feltétel nélküli lazítás politikája, ami mellett akkor is rendre kitartott az MNB, amikor a piacok szigorítási korrekciót vártak volna.

Ez is meghatározó szerepet játszott a forint folyamatos gyengülésében. A jegybank hivatalosan nem foglalkozik a forintárfolyammal, a gyakorlatban nagyon is, és nem bánta a gyengülést ha az exportokon keresztül az hozzájárul a gazdasági növekedéshez, miközben továbbra sincs érzékelhető infláció-felhajtó hatása.

Váratlan szembenállás

Erre jött a öt százalék feletti áprilisi inflációs adat, ami így bőven túllövi az MNB három százalékos középtávú céljához rögzített plusz-mínusz egy százalékos toleranciasávjának felső küszöbét. A rendkívül gyatra, a tavalyi válságidőszak mélypontját jelentő bázishoz képest önmagában nem meglepő, hogy most megugrott az infláció. Az MNB azonban eddig azt kommunikálta, hogy csak ideiglenes jelenségről van szó, és a mutató hamarosan visszatér a cél körüli értékekre. A mostani bejelentés a kamatemelésről mégis arra utal, hogy a jegybankban is tartanak attól, hogy a mutató huzamosabb ideig magasan ragadhat.

Ezt támasztja alá, hogy az első negyedévről minden várakozásnál kedvezőbb GDP adatok jelentek meg. Mindezt úgy, hogy a kormány továbbra is, idén és jövőre egyaránt magas hiány mellett rengeteg pénzt igyekszik a gazdaságba juttatni. Így idén már van, aki hét százalék feletti növekedést vár, és ennek része lesz a hamarabb és erőteljesebben felélénkülő fogyasztás, aminek az árfelhajtó hatása mellett az inflációnak sem lesz tere csökkenni.

Ezzel magyarázható, hogy az MNB aggodalmát fejezte ki, hogy a minél nagyobb növekedést célzó kormányzati intézkedések gazdasági túlfűtöttséghez vezetnek. Ezért Virág nyilatkozatai alapján a mostani inflációs kilátások mellett több válságkezelési intézkedését is záros időn belül kivezeti az MNB.

A részletekről várhatóan a júniusi inflációs jelentés kockázati forgatókönyvei kapcsán ad iránymutatást az MNB. Azt viszont egyáltalán nem lehet kizárni, hogy már májusban is hozzányúljon a feltételekhez a monetáris tanács.