Rendesen kiköltekeztek a harmadik negyedévben a magyar háztartások a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss előzetes adatai szerint. Keveset tettek félre, miközben nagyon sok hitelt vettek fel, ennek köszönhetően a nettó pénzügyi finanszírozási képességük (vagyis az az összeg, amivel többet tettek félre a felvett hitelnél) mindössze 278,3 milliárd forint volt ebben az időszakban. Vagyis egy átlagos háztartás úgy 70 ezer forintot tudott júliustól szeptemberig megspórolni. Ebben a rubrikában ennél alacsonyabb összeg utoljára 2013 harmadik negyedévében szerepelt, a GDP-vel összevetve pedig valamikor 2009-ben álltak ennél gyengébben a háztartások. 

A háztartások pénzügyi vagyona persze még így is történelmi csúcson van, hiszen tovább nőtt, szeptember végére megközelítette a 72,3 ezer milliárd forintot. Ebben szerepet játszott az a mintegy 680 milliárd forintnyi friss megtakarítás, ami a félre tenni tudó lakossági számlákat hizlalta, és hozzájárult 1163,2 milliárd forintnyi átértékelődés, hozam is a vagyon gyarapodásához. 

Kapcsolódó

Lassul a készpénz felhalmozása

Örömteli hír az egész nemzetgazdaság számára, hogy egyértelműen csökken a készpénz felhalmozásának üteme. Szeptember végén nem egészen 6200 milliárd forintnyi készpénzzel rendelkezett a lakosság, és ebből kevesebb mint 50 milliárd forint volt az új megtakarítás. Négy és fél éve nem fordult elő, hogy ilyen kis mértékben nőtt volna a készpénz mennyisége a lakosságnál. A bankbetétek volumene is csak minimális mértékben emelkedett, a folyószámlabetétekben a harmadik negyedév végén nem egészen 9700 milliárd, egyéb (lekötött) betétben valamivel több mint 3438 milliárd forint pihent. 

A korábbihoz képest érezhetően csökkent az érdeklődés az állampapírok iránt is. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba 107,9 milliárd forint áramlott a vizsgált három hónap során, ami három és féléves mélypont, a hosszú magyar állampapírokon és a külföldi banki kötvényeken kívül minden másféle hitelpapírból eladtak a kisbefektetők. Állampapírokba valamivel több, 124,4 milliárd forintnyi friss pénz került összesen ebben az időszakban, ami jócskán elmarad a korábban megszokott volumentől. 

No risk, no fun - vagyis kockázat nélkül elmarad az öröm. Erre az igazságra az emelkedő infláció ébreszthetett rá sok kisbefektetőt, akik a pénzromlás ütemével versenyezni képtelen állampapírok helyett inkább a rizikósabb részvény jellegű befektetéseket választották. Ezekbe a harmadik negyedévben több mint 220 milliárd forintnyi friss pénz került, ami 2014 óta nem fordult elő. Az időzítés kiváló volt, a részvény jellegű befektetések hozama ebben a három hónapban meghaladta az ezer milliárd forintot, ennek köszönhetően szeptember végén már csaknem 29,9 ezer milliárd forintjuk volt a háztartásoknak ilyen eszközökben. 

Ezek legnagyobb része - mintegy 20,36 milliárd forint - valamilyen magáncégben lévő tulajdonrész. Tőzsdei részvényekben 1467,7 milliárd forintot tartottak a kisbefektetők, ami történelmi rekord, ezeken az értékpapírokon három hónap alatt 100 milliárdot kerestek. Nem tőzsdei részvényekben kétszer ennyi pénzt tartanak a háztartások, ezeken mintegy 140,5 milliárd forintnyi hozam keletkezett három hónap alatt. Rekord összeget, több mint 5130 milliárd forintot tartottak a háztartások szeptember végén befektetési alapokban, ezek negyedéves hozama meghaladta a 90 milliárd forintot. 

Gyűlik a nyugdíjvagyon

Az öngondoskodás iránti hajlandóság növekedését jelzi, hogy a biztosítási tartalékok szintje is nőtt az utolsó negyedévben. Életbiztosításokban már 2371 milliárd, nyugdíjpénztárban pedig 2227 milliárd forintot tartottak a magyarok, ebből 284,6 milliárd forint volt a megmaradt alig több mint 50 ezer magán-nyugdíjpénztári tag megtakarítása. A második negyedévhez képest a harmadikban csökkent a befizetések volumene, ez viszont azzal is magyarázható, hogy az adó-visszatérítések többsége a személyi jövedelemadó-bevallások után 30 nappal érkezik meg, ez pedig általában a második negyedévre esik. Minden öngondoskodó számára jó hír, hogy a harmadik negyedévben szépen termelték a hozamot az életbiztosítások és a pénztárak is, több mint 26 milliárd forinttal hizlalták a takarékoskodók számláit. 

Az MNB kimutatása alapján a háztartásoknak van még egy konkrét forintokra nehezen átváltható vagyona is, az úgynevezett követelések. Ebbe az 5347 milliárdos tételbe olyan elemek tartoznak, mint a munkabérekből származó követelés, az adó- és járulékkövetelések, illetve az államosított magán-nyugdíjpénztári vagyon miatt az állammal szemben fennálló követelés, amely jelenleg 2745,4 milliárd forint. Arra viszont semmi esélyük az érintetteknek, hogy ezt az összeget viszontlátják, majd a nyugdíjuk számítása során fogja egyszer valamikor figyelembe venni az állam, hogy annak idején lemondtak a megtakarításukról. 

Rekordon az adósság

Nem csak a megtakarítások volumene van történelmi csúcson, de a háztartások adósságai is rekordot döntöttek. Összesen 12851 milliárd forintnyi kötelezettsége volt a lakosságnak szeptember végén, ebből 11234 milliárd forint volt a hitel. A háztartások csaknem 455 milliárd forinttal vettek fel több hitelt a negyedév során, mint amennyit törlesztettek, ennek köszönhetően dőlt meg a korábbi, tíz évvel ezelőtt felállított rekord. 2011 harmadik negyedévében csaknem 10900 milliárd forintnyi hitele volt a lakosságnak, ez azonban a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés miatt gyorsan 10 ezer milliárd alá csökkent. 

Egyelőre kevés az esély arra, hogy a mostani történelmi adósságcsúcs csökkenjen, illetve ne nőjön tovább. A hitelezés ugyanis gőzerővel folyik, az pedig, hogy a moratóriumot igénybe vett háztartások zöme novembertől törleszt, csak kis mértékben fog hozzájárulni a növekedés mérséklődéséhez. 

A háztartások hiteleinek zöme, csaknem 10200 milliárd forintnyi hosszú lejáratú tartozás, a rövid lejáratú hitelek mennyisége alig haladja meg az 1000 milliárd forintot, és az ilyen hitelek volumene évek óta stagnál is. A több éves lejáratú fogyasztási és lakáshitelek mennyisége viszont szédítő ütemben nő, bár a jegybank még mindig azt állítja, a háztartások eladósodottsága a GDP-hez mérten nem számít magasnak. 

Háztartások vagyona (milliárd forint)
Háztartások 2021Q3
Pénzügyi eszközök72 261,7
Készpénz és betétek19 324,6
- Készpénz6 197,9
- Folyószámla betétek9 688,5
- Egyéb betétek3 438,2
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok10 003,5
- Rövid lejáratú értékpapírok1 145,1
- Hosszú lejáratú értékpapírok8 858,4
Hitelek2 433,9
- Rövid lejáratú hitelek1 410,6
- Hosszú lejáratú hitelek1 023,3
Részvények és részesedések29 887,3
- Tőzsdei részvények1 467,7
- Nem tőzsdei részvények2 930,1
- Egyéb tulajdonosi részesedések20 358,9
- Befektetési jegyek5 130,6
Biztosítástechnikai tartalékok5 262,9
- Nem életbiztosítási díjtartartalékok420,4
- Életbiztosítási díjtartalékok2 371,1
- Nyugdíjpénztári díjtartalékok2 226,8
Szabványosított garanciák244,7
Pénzügyi derivatívák2,3
Egyéb követelések5 347,2
- Kereskedelmi hitelek és előlegek202,5
- Egyéb5 144,7
Kötelezettségek12 851,0
Hitelek11 234,0
- Rövid lejáratú hitelek1 051,7
- Hosszú lejáratú hitelek10 182,4
Pénzügyi derivatívák2,5
Egyéb tartozások1 614,5
- Kereskedelmi hitelek és előlegek507,7
- Egyéb1 106,8
Nettó pénzügyi vagyon59 410,7
Forrás: MNB