Rekord összegű hitelt vett fel a lakosság szeptemberben: összesen 182,6 milliárd forint volt a nettó hitelfelvétel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint, vagyis ennyivel haladta meg az új hitelek mennyisége a törlesztésekét. A háztartások hitelállománya emiatt 6840 milliárd forintra nőtt, a lakosságnak ennél több banki tartozása utoljára a forintosítás és elszámolás előtt volt.

Tarolt a babaváró

Kapcsolódó

A jegybank adatai szerint az év egésze nagyon erős volt, összesen 690 milliárd forinttal nőtt a háztartások hitelállománya, de a harmadik negyedév különösen kiemelkedően sikerült. Az egyik oka ennek a babaváró támogatás megjelenése volt. A kamatmentes, maximum 10 millió forintos összegű és húszéves futamidejű kölcsönre három hónap alatt 277,23 milliárd forintnyi szerződést kötöttek. Időközben kiderült az is, hogy nagyon sok házaspár úgy vette fel a hitelt, hogy a baba már megfogant, így a törlesztést is felfüggeszthették.

A babaváró támogatás más hiteleket is kiválthatott. Hiába van a lakáshitelek kamata is rekord alacsony szinten - már a 4,5 százalékot sem éri el -, az újonnan folyósított kölcsönök állománya a harmadik negyedévben csupán 200 milliárd forint volt, 10 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Az első félév persze erősebb volt, mint a tavalyi, így összességében véve kilenc hónap alatt 6,8 százalékkal 690,5 milliárd forintra nőtt.

A személyi hitelek piacára is hatással lehetett a babaváró hitel, de az ilyen kölcsönök állománya az idén még így is bővült a harmadik negyedévben is. Az év egészében pedig 414,4 milliárd forintnyi fogyott el, ami csaknem 25 százalékkal több a tavalyinál.

Gazdagok játéka a lombardhitel

Az elmúlt néhány hónapban olyan hitelajánlatokat kapott a lakosság egy része, amelyet vétek lett volna kihagyni. A gyereket tervező fiatal házaspárok babaváró hitele mellett ilyen volt a legvagyonosabb, privátbanki ügyfélkör számára elérhető lombardhitel is. Ez egy értékpapír fedezetű kölcsön, a bankok zárolják a megvásárolt értékpapírokat, amelyekért cserébe olcsó hitelt adnak az ügyfélnek. Ha az ügyfél nem fizeti vissza a hitelt, akkor az értékpapír fedezetet értékesítik.

Állampapírnál a bankok kockázata jóformán nulla, hiszen ha nem fizet az ügyfél, a zárolt állampapírt eladják az államnak. Nem véletlen, hogy sokan ajánlották a klienseiknek, hogy júniusban indult Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) esetében is, hogy vegyenek fel alacsony, akár 1-2 százalékos kamatú lombardhitelt, amiből újabb állampapírokat vehetnek. Utóbbiak kamatán így megosztozhatott a bank és a privátbanki ügyfél.

A jegybank meg is elégelte

Arról nincs jegybanki statisztika, mennyi lombardhitel ment ki júniustól október közepéig, amikortól megtiltották a bankoknak, hogy lakossági állampapírokat elfogadjanak ilyen kölcsönök fedezetéül, de az áruvásárlási és egyéb hitelek mennyiségéből levonva a babaváró támogatást és a tényleges áruhiteleket, a maradék egyéb hitelek volumene jócskán megugrott a MÁP+ indulása óta. A korábbi 6-8 milliárdos havi szerződéses összeg már májusban 12 milliárdra ugrott, szeptemberben pedig már 45,5 milliárd volt.

Hogy ezek döntő része lombardhitelek lehetett, onnan lehet sejteni, hogy ennek az áruvásárlási és egyéb hitel állománynak a kamata rendkívül alacsony, változó kamatozású hiteleknél csupán 1,83 százalékos volt annak dacára, hogy az áruhitelek 21,39 százalékos átlagkamata igencsak felfelé húzza ezt a számot.

Négy hónap alatt akár 115 milliárd forintnyi lombardhitel is kikerülhetett az ügyfelekhez. Ebből a bankok is milliárdos nagyságrendű kamatbevételhez juthatnak, amit gyakorlatilag a magyar állam fizet majd ki nekik. Nem csoda, hogy a jegybankban megelégelték ezt a gyakorlatot, és szeptemberben eldöntötték, megszüntetik ezeket a konstrukciókat.