A kamatemelési ciklusunk havi lépésekben halad előre. A mértékeket illetően a júliusi döntésünk bizonyosan meghatározó lesz. Hiba lenne alábecsülni az infláció tartós megemelkedésének esélyét, ezért határozottan és a lehető leggyorsabban lépünk fel az inflációs kockázatokkal szemben - mondta a Világgazdaságnak Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.

Azért hallunk olyan hangokat is, amelyek szerint megkésett, és nem is elégséges mértékű az alapkamat-emelés. Az MNB-alelnök szerint ezek a hangok leginkább csak egy szűk kisebbség szakmailag nehezen indokolható véleményei. A jegybanki alapkamatot nem azért kellett megemelni, mert áprilisban és májusban az infláció öt százalék fölé emelkedett.

QP | Quality Placement

Ezt tavaly év vége óta minden elemző egészen pontosan látta előre, mivel az árindex közel kétharmadát a dohánytermékek jövedéki adójának emelkedése és a bázishatások tették ki. Hasonló kiugrásokat látunk az Egyesült Államoktól kezdve Európán át a visegrádi országokig. Erre kellett volna a koronavírus-járvány második és harmadik hulláma között már alapkamat-emelési ciklussal vagy egyéb programok leállításával reagálni? A világon mindenki azért gondolkodott, hogy miként tudja minél több és olcsó forrásból fenntartani gazdasága működőképességét. Nem véletlenül nem is tettek ilyen lépéseket a jegybankok.

A történelem tanulsága, hogy tartós inflációs problémák olyan környezetben alakulnak ki, amikor a termelést komoly sokkhatás éri – ilyenek voltak például a háborúk, az 1970-es évek olajárrobbanásai vagy épp most a koronavírus-járvány –, amely után a szükségszerűen ösztönzővé váló gazdaságpolitika lépést téveszt és későn lép a fékre. Ezt az MNB mi nem fogja elkövetni, az árstabilitás a magyar gazdaság hosszú távú, fenntartható növekedésének alapfeltétele.