A honlapja szerint immár 2,9 százalékos kamat mellett hirdette meg az új, egyhetes betéti tenderét a magyar jegybank.

Ez azt jelenti, hogy a múlt hetihez képest újabb 40 bázispontos emelés mellett döntöttek, a múlt heti 70 bázispontos szigorítás után.

Kapcsolódó

Így a friss lépés nyomán a régióban a magyarországi irányadó kamat számít a legmagasabbnak, mivel a cseh kamatszint 2,75 százaléknál, a lengyel pedig 1,25 százaléknál jár, míg a román 1,75 százalék, a horvát pedig 2,5 százalék, de a szerbek is csupán 1 százaléknál tartanak.

Az egyhetes betét azt jelenti, hogy a pénzintézetek ilyen kamattal parkoltathatják a pénzüket egy hétig az MNB-ben. A tender eredményét pedig 15 órakor publikálják.

(Frissítés: Délután háromkor kiderült, hogy a jegybank újra minden beadott ajánlatot elfogadott, az összeg a múlt heti 7704 milliárd forint után most 7723 milliárd forint lett.)

Egyre jobban szigorítanak

Az MNB monetáris tanácsa a legutóbbi, november 16-i kamatmeghatározó ülésen úgy döntött, hogy 30 bázisponttal 2,1 százalékra emeli az alapkamatot. A tanács egyre nagyobb nyomás alatt folytatta a kamatemelési ciklusát, miután októberben 6,5 százalékkal nőtt az infláció, a novemberi adat 7 százalék fölé is mehet, ráadásul immár egyáltalán nem tekinthető biztosnak, hogy záros időn belül normalizálódik a helyzet.

Egyúttal arról is döntöttek, hogy a csütörtökönként meghirdetendő egyhetes betét kamata az alapkamat fölé is mehet. Ez egyben azt is jelentette, hogy az MNB búcsút intett az idén nyáron beállt konvencionális fordulatnak, amikor a kiegészítő eszközök mellett évek elmúltával ismét az alapkamat vált a központi eszközzé.

Vagyis immár a tényleges kamatszint az egyhetes eszköz miatt ismét eltérhet az alapkamattól. Ezeken felül az MNB a swap-eszközeit is újragondolja, a tervezett fokozatos kivezetés helyett azonnal lép, ezzel is mérsékelve bankrendszerben lévő likviditást.

Mivel az egyhetes betéti tenderen jelenleg az MNB korlátlanul elfogadja az ajánlatokat, ez a kamat vette át újra az irányadó szerepet.

Az MNB úgy ítéli meg, hogy az egyhetes eszközzel rugalmasan korrigálhat. Az, hogy a régióból kilógó magyar jegybank, vagy a többi, nagyobb kamatemelésekkel élő monetáris döntéshozó követik-e a jobb stratégiát az inflációs szint eléréséhez, majd idővel kiderül.

Majd két nappal később, november 18-én valóban megérkezett a következő emelés: az egyhetes betéti eszköz kamata 40 bázisponttal, 2,5 százalékosra ugrott. A múlt heti méretesebb kettős kamatemelés megtámogatta a forintot, a hazai fizetőeszköz az eredmények kihirdetését követően 0,3 százalékkal 363-as szintekre erősödött az euróval szemben.

Újra lépni kellett

Az utóbbi egy hétben viszont sokat romlott a helyzet, november 23-án a forint árfolyama egészen a 372-es szintig szaladt el az euróval szemben.

A forintgyengülés hátterében az elemzők szerint több tényező is áll. Magyarországon rosszak az átoltottsági és a járványadatok, extrém magas a halálozási ráta, rosszabb, mint azokban az országokban, amelyekben már elrendelték a lezárásokat. Emiatt Magyarországon lezárást vár a piac, ami, ha késik, csak ront a helyzeten. A kormány pedig egyelőre meglehetősen enyhe intézkedéseket vezetett be. 

Eközben az infláció is magas, a jegybank kamatemeléseit ehhez képest elégtelennek ítélik meg a befektetők. Szintén a forint ellen szól, hogy a kormány a választási évet hatalmas költekezéssel indítja, és az is, hogy Brüsszel várhatóan befagyasztja a helyreállítási alapból érkező pénz kifizetését.

Eközben Jerome Powell marad a Fed elnöke, a hírre pedig erősödött a dollár és emelkedtek a hosszú hozamok. 

A magyar állampapírpiacból is rohamléptekkel távozik a nemzetközi tőke. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a múlt héten több mint 153 milliárd forinttal csökkent a külföldi befektetők forint magyar állampapír-állománya, ami eladás lehetett, hiszen lejárat nem volt.

Az MNB-nek már az „elvárt minimumon” felül kell folytatnia a szigorítást, ha stabilizálni akarja a forintot, ami azt jelenti, hogy a piac számára nehezen értelmezhető csütörtöki tenderekről a hangsúlyt ismét kicsit az alapkamat felé kell eltolni, amelyt valószínűleg kénytelen lesz tovább emelni, még ha nem is szerette volna - fogalmaztak szerdán hírlevelükben a Raiffeisen elemzői.

Az MNB immár nehéz helyzetben van, mivel az irányadó kamat a 2,9 százalékkal közel került a kamatfolyosó 3,05 százalékos felső széléhez (ami a 2,1 százalékos alapkamat plusz 95 bázispont összege), ami fölé nem mehet - hívta fel a figyelmet a Portfolio.hu. Ez azt jelenti, hogy a jövő héten legfeljebb 15 bázispontot emelhetnek tovább. Mivel azonban november 20-án, kedden nem kamatdöntő ülést tart az MT, nem zárható ki, hogy azon – rendkívüli módon – mégis döntenek a kamatról és feljebb viszik a kamatfolyosót.